2024 fontos évforduló Horváth Jenőné, vagy ahogy mindenki ismerni „Manyika” számára. Manyika 1957-től 1959-ig volt fodrásztanuló, ami azt jelent, hogy idén 65 éve van a szakmában. Bár kevesebbet dolgozik, mint korábban, de az igénye megvan rá. Ha teheti lemegy a szalonba, mert ez az élete értelme. Életpályája kapcsán beszélgettünk Horváth Jenőné Manyikával!

A kezdetek – Vas utca és a rádió

Manyikát édesanyja fényképésznek szánta volna, a fodrászatot kifejezetten ellenezte. Manyika azonban ragaszkodott a fodrászathoz, hiszen nagynénje is ezt a szakmát űzte, így a fodrászszalonok világával már korán megismerkedett. A sors pedig úgy hozta, hogy Manyika abban a Vas utcai fodrászüzletben lett tanuló, ahová édesanyja is járt. Már ezekben az években is szert tett híres vendégekre, ő szappanozta például Kabos László frizuráját.

A tanulóévek végeztével aztán egy még impozánsabb helyre került:

„Amikor elvégeztem az iskolát, elmentem az Állami Fodrászatba. Oda nagyon nehezen vettek fel új szakembereket, csak azok kerülhettek be, akik tanulóként a legjobbak voltak. Engem elsőre felvettek a Bródy Sándor és a Szentkirályi utca sarkán lévő fodrászüzletbe. Itt kezdődött a karrierem.”

A Magyar Rádió épülete átellenben helyezkedett el, így rengetegen érkeztek onnan a szalonba. Manyikához olyan legendás vendégek tértek be, mint Déri Éva rendező, Szél Júlia riporternő vagy éppen Lukács Margit színésznő, akinek legendás hullámait csak Manyika tudta elkészíteni. Megfordult a kezei alatt még Piros Ildikó és Domján Edit is. Hogy milyen érzés volt velük dolgozni, arra Manyika így felelt:

„Ezekkel az emberekkel csodálatos volt dolgozni, nem kértek lehetetlent, és megértők voltak. Mindenkivel megtaláltam a közös hangnemet. Szerettem, ha szép lesz valaki és szerettem beszélgetni, csodálatos időszak volt.”

Ezekben az időkben Manyika egy nap, akár hatvan vendég frizuráját is elkészítette, akiknek egy jelentős része ráadásul kontyot kért. A rádió munkatársai gyakran mentek interjúra vagy egyéb összejövetelekre, általában ők kértek alkalmi frizurát, ráadásul gyorsan. Manyika kezében azonban benne voltak a mozdulatok, a kontykészítés szinte zsigerből jött. A kontyok szeretete pedig a mai napig megmaradt, hiszen ha előkerül egy új technika, Manyika megpróbálja mihamarabb elkészíteni az üzletben tárolt póthajból.

Saját szalon 1971 óta

Horváth Jenőné 12 évig dolgozott a rádió mellett, majd 1971-ben Pestlőrincen nyitott egy kis üzletet. Ez a szalon a mai napig működik, és a vendégkör egy része is megmaradt:

„Van olyan vendégem, aki tanuló korom óta jár hozzám. Velük már szinte testvéri viszonyban vagyunk.”

A fodrász szerint mindennél fontosabb a tanulni akarás, a továbbképzés és az emberség:

„Ez a szakma állandó tanulást és továbbképzést igényel. Sajnos én ma már nem járhatok annyi bemutatóra, de korábban nagyon intenzíven kihasználtunk minden lehetőséget. Tanulóim is voltak, akiket nagyon szerettem oktatni. 30 évig pedig a mestervizsga bizottságban is részt vettem, ahol Tárnoky László volt a főnököm.”

Horváth Jenőné rendszeresen vett részt fodrász világbajnokságokon is (nem mindig versenyzőként). Járt többek között Párizsban, Milanoban és Chicago-ban is, ahonnan hazahozta a divatot és a szakmai tudást. A szalonban ma már a fia, Horváth Zoltán Ezüstkoszorús fodrászmester dolgozik főként, aki korábban számos bemutatót tartott a Lisap cég égisze alatt három kollégájával, akik szintén nagy tudású emberek. Manyika unokájából pedig csodálatos kozmetikus lett.

A mai napig dolgozik, ha teheti

Manyika a mai napig dolgozik, ha az egészsége engedi:

„Ebben a szakmában tisztelni és szeretni kell az embereket. Számomra ez az élet értelme. A legnagyobb örömöm, ha lemehetek az üzletbe dolgozni. Bár ez csak hetente egyszer vagy kétszer történik meg, de ha a lábam nem fájna, mindig ott lennék. Ma is igyekszem helyt állni, ha a vendégeknek szüksége van rám. A szakmát emberi szinten is szeretni kell.

A mögöttem álló életút nem jött volna létre, ha nem ilyen kedves vendégek, kollégák és tanulók vesznek körül, mint amilyenek voltak és vannak.”

Reméljük, hogy Horváth Jenőné Manyika példája sokak számára inspiráló, és hogy sokan élhetnek végig ilyen nagyszerű pályát.

Képek: Horváth Jenőné, Horváth Zoltán papíralapú fényképeiből digitalizálva

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)