1. Hogyan indult el a pályán?

1958-ban, tizennégy évesen nem vettek fel gimnáziumba. A szüleim taglalták, hogy mi is legyen belőlem. Számomra a szobafestő, az asztalos, vagy épp a fodrász szakma egy kategóriába esett: szakmunkás. Szimpatikus volt azonban a hölgyekkel való munka lehetősége, így a fodrászatra esett a választás. Szerencsére fel is vettek tanulónak, elsőként egy pestszenterzsébeti borbélyüzletbe. Három év után a nyolcadik kerületi Nívó Fodrászszövetkezethez szegődtem.

Ekkoriban indultam versenyeken is, már az első adandó alkalommal sikerült elérnem egy jó helyezést. Ennek köszönhetően kezdhettem el dolgozni egy Rákóczi úti üzletben, ami akkoriban még jó környéknek számított. Manapság ez már nem lenne nagy büszkeség. 1961-től 1983-ig minden magyar versenyen elindultam, 1967-ben pedig Magyar Bajnok lettem.

2. Azt gondolom, akkoriban más volt a szakma mint manapság. Ön szerint mik a legfőbb különbségek?

Az internet. Az információ ma nagyon gyorsan áramlik. Korábban azoknak volt szerencséjük, akik a hazai nagy versenyekről kijuthattak külföldre. Nekem azonban pechem volt, mert a világbajnokságra csak olyanokat vittek, akik nősek voltak. 1970-ben aztán én is megnősültem, így a bécsi világbajnokságon már indulhattam és elértem a hatodik helyezést. Ez után több világbajnokságon is részt vettem, ez azonban tényleg nem volt lehetőség mindenki számára.

3. 1983-ig minden magyar versenyen indult, utána pedig már hamarosan érkeztek az országba a nagy márkák. Hogyan alakult az Ön számára ez az időszak?

Először a Wella keresett meg, ahol ekkoriban működött a TopTeam: Hajas László, Lestyán Csaba, Papasz Vasziliosz és Gellei András. Ennek a nívós csapatnak lehettem én is tagja. Jártuk az országot, ez pedig azzal is járt, hogy rendszeresen kijárhattunk a darmstadt-i Wella központba. Ez kellett ahhoz, hogy folyamatosan a legjobb tudásunkat adjuk bele a szakmába.

Egy idő után a szakma már inkább a fiatalokat kereste, de én sem vonultam vissza. Nem is tehettem volna, mert Hajas Laci folyamatosan invitált minket a különböző világversenyekre, ahol ismét tanulhattunk és fejlődhettünk. Ahogy említettem, manapság, az internet világában ez már nem jelenthet akkora előnyt. Aki fejlődni akar, egy mobiltelefonnal megteheti.

4. Ma már egy egész szalonhálózat fűződik az Ön nevéhez. Mikor nyílt meg az első Szabó Imre szalon?

1977-ben, a Budafoki úton. Ez egy kb. 25 négyzetméteres üzlet volt. Később aztán 1978 év végén nyitottuk meg a Belgrád rakparti üzletünket, a harmadikat pedig a rendszerváltás után. A TopTeam tagjainak fejlődése mindig inspirálta a csapat többi tagját. Lacinak is nyílt több üzlete, így természetesen én is szerettem volna követni a példáját. És persze igény is volt rá a vendégek részéről.

Magam is folyamatosan fejlődtem, miközben tanítottam is. Ma már az üzleti ügyeket a fiam, Szabó Róbert intézi, akinek nagyon jó érzéke van hozzá és a saját hajgyógyászati termékeit is forgalmazza.

5. Ha már oktatás: a szalonokkal együttműködve létrejött a Szabó Imre Academy is. Mit ad ez a fodrásztanulóknak?

Az állandó fejlődést és a legújabb termékek és technikák átadását. Ezt is főként a fiam intézi, de épp nemrég dolgoztam a Krisztina körúti üzletben, ahol közben éppen hajgyógyászati oktatás folyt a fiam vezetésével. 80 évesen már lassul az ember, a fiam már átvette a stafétát. Jó az üzleti érzéke, a mai fejlesztések pedig már nem a 80 éves bácsiknak szólnak.

6. Manapság mennyit dolgozik?

Általában naponta csak 4-5 vendéget vállalok. Mint mondtam, az üzleti dolgok már a fiam produktumai, én csak a gyakorlatban vagyok jelen.

7. Nehéz lépést tartani a trendekkel?

Nehéz. Ugyanakkor a fiamra csakis büszke lehetek és felnézhetek rá, amiért a saját termékeit fejlesztette ki. A hajvágási vagy festési technikákat igyekszem követni, nemrég éppen megrendeltem a Sassoon Akadémia legújabb trendanyagát, most ezeket próbáljuk beépíteni a szalonmunkába. Amiket a Sassoon vagy a Tony&Guy megjelentet, annak mindig trendteremtő értéke van. Sokan erre már csak legyintenek, pedig áldozni és figyelni kell rá. Másképp nem megy.

8. Mik a közeljövő tervei?

Leginkább az oktatás foglalkoztat. Időnként, egy-egy hajvágás alkalmával körbeállnak a tanulók én pedig elmondom nekik lépésről-lépésre a teendőket. Szerencsére nagyon nyitottnak és kíváncsinak látom a fiatalokat. Az azonban biztos, hogy okosan kell oktatni is, meg kell szerettetni velük az anyagokat. Természetesen mindenkinek más képességei vannak, de hogy hogyan kell megszólítani őket, azt nekünk kell tudni.

A fiam is rengeteget dolgozik ezen jelenleg. Fontos számunkra a fiatalok oktatása. Időnként meghívjuk például Bódi Ákost (az NVNT márka alapítjója - a szerk.) is egy-egy oktatásra.

9. A fia Öntől tanulta a szakmát?

Igen, bár elkezdett egy egyetemet is. Ma ugyan nem végzi a szakma manuális részét, inkább az üzletben van jelen. Így egészítjük ki egymást: ő az üzleti ügyekhez ért, én pedig a gyakorlathoz.

10. Mit tanácsolna a tanulóknak vagy a pályakezdő fodrászoknak?

Csakis a tanulást és az állandó gyakorlást tudom kiemelni. Főleg az internet korában, amikor néhány kattintással tényleg minden elérhető. Ez rendkívül nagy előny a mi időnkhöz képest. Szükség van természetesen egy jó mesterre is, aki foglalkozik a fiatalokkal és példakép lehet.

Képek: Szabó Róbert, Facebook

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)