Kisvárosok nagy fodrászai - ezt a címet viseli a Fodrászinfó új interjúsorozata. A beszélgetések alkalmával vidéken élő és dolgozó, a szakma által ismert és megbecsült fodrászok életét mutatjuk be. Ezen kívül megpróbálunk megfejteni néhány különbséget a fővárosi és vidéki szalonmunka, árazás és trendek terén.

Első vendégünk Ruzsinkó Erika, aki már gyermekként is fodrász akart lenni. A szebb babákat el kellett dugni előle, mert mindig levágta a hajukat és filctollal sminkelte ki őket. 13 évesen levágta a barátnője haját az alapján, ahogy édesanyja fodrászától látta. Ekkor végleg eldőlt, hogy milyen pályát szeretne választani. Édesanyja fodrásza csak érettségi után vállalta a lány kétéves képzését, így Erika a dunaújvárosi Bánki Donát Szakközépiskolában kezdte meg a tanulmányait kohász szakon. A matektanára, valamint az a bizonyos fodrász, aki nem vette fel általános iskola után, azonban áthúzta a számításokat. Két év után új mester után néztek Erika szülei, akit meg is találtak Feketéné Cseke Margit személyében. Erika három csodás évet töltött nála, kapcsolatuk pedig a mai napig szeretetteljes. Erika szerint az alapok a legfontosabbak, arra lehet később építkezni. Feketéné Cseke Margitnál pedig ezeket megtanulhatta.

Aktívan részt veszel a szakmai életben, mit gondolsz, miért tartanak téged egy kisváros nagy fodrászának?

Egészen meglepett, hogy többen írták az én nevemet. Én egyáltalán nem tartom magam nagy fodrásznak, esetleg inkább alázatosnak. Igyekszem fenntartani a tudásomat, sőt nem vagyok vele megelégedve. 1986 óta dolgozom, a mester biztosította az alapokat én pedig folyamatosan képezem magam, járok oktatásokra. Ha már nem érdekli az embert a szakmája, akkor kezdjen valami új dologba. A fodrászat annyira innovatív, hogy muszáj képben lenni, akárhány éves is vagy.

Mennyiben más szerinted a szakma vidéken, mint a fővárosban?

Azt gondolom, hogy egy vidéki ember kevésbé mer vagány frizurát hordani. Persze ez sem biztos, hogy mindig igaz, de talán ebben látom a különbséget. Az is igaz, hogy vidéken kevesebb az alkalom is, ahova mondjuk koktél frizura kellene. A színházba már nem öltöznek ki elegánsan, így az alkalmi frizurára sincs szükség. Kiöltözős, nagyszabású bulik is jóval kevesebb van már, ahova kellene egy szép frizura. Előtérbe kerültek a házibulik, ahol egy jól levágott, otthon beszárított frizurával is el lehet menni.

Milyen formában érkeznek meg hozzátok a nemzetközi trendek? A vendégek hogyan fogadják ezeket?

Általában mi fodrászok tájékoztatjuk őket a trendekről. Az internet ma már nagyon hasznos ilyen szempontból, de a vendég nem mindig találkozik vele. Korábban én is a továbbképzéseken értesültem róluk, most már az interneten minden jelen van. Természetesen a személyes oktatások nagyon fontosak, hiszen a technikai részt ott sajátítjuk el. 30 éve dolgozom az Alfaparf termékeivel, ezalatt pedig nagyon nagy mértékben változott a termékpaletta, illetve a minőség is. Muszáj lépést tartani ezzel a fejlődéssel.

Mennyire van igény vidéken a professzionális termékekre és technikákra? Hogyan tudod megszabni az árakat?

Azt gondolom, hogy a továbbképzésekbe és a tudásba fektetett pénzt bele kell építeni a szalonárakba. A képzések többsége fővárosközpontú, de szerencsére egyre több cég és oktató, például Fátrai Krisztina is egyre több képzést tart vidéken. Sajnos nem dolgozhatunk fővárosi árakon, viszont nem értékelhetjük magunkat alul csak azért, mert vidékiek vagyunk. Jóval kevesebbet keresnek itt az emberek, erre tekintettel kell lennünk, sokkal olcsóbban azonban nem dolgozhatunk.

Ha már vendégek: mennyiben más a vendégkör felépítése egy vidéki városban? Mennyire számít például a közösségi média?

Nálunk még él a szájról-szájra hagyomány. Emellett persze a Facebookon sokan látják a munkáinkat, én megosztom a munkáimat Instagramon és TikTokon is. Jelen kell lenni, hogy ne csak az idősebbeket szólítsuk meg. A vendégkört úgy tudom bővíteni, ha látszik, hogy haladok a korral. Nekünk, az idősebb korosztálynak nehezebb dolga van a fiatalok megszólítása terén. A tapasztalatunk azonban megvan, ha pedig továbbképezzük magunkat, akkor főleg. A fiatalok annyi előnnyel indulnak, hogy már eleve az új módszereket ismerik meg, mi pedig a régit fejlesztjük tovább.

Mennyivel lehet erősebb a fodrász-vendég kapcsolat egy kisvárosban?

Az biztos, hogy jobban ismerik egymást az emberek, ha más nem, arcról. Vannak olyan vendégeim, akik 20-30 éve hozzám járnak. Ezalatt sok embert megismertem és aránylag nagy vendégkört tudtam kialakítani. Velük nagyon baráti viszonyt ápolunk, nincs olyan, amit ne tudnánk egymásról.

Voltak nehezített körülmények: özvegyként neveltem a gyerekeket, így viszonylag kevés idő volt ismerettségi kört és vendégkört kialakítani. Kvázi folyamatosan újjáépíteni kellett: amikor Kalocsára költöztem, akkor először szolgáltatóházban, majd egy kozmetikus mellett, végül a saját szalonomban dolgoztam. A vendégkör viszont morzsolódott, nem tartott velem mindenki. Nem volt egyszerű a folyamatos újjáépítés.

Mit szeretsz abban, hogy vidéken dolgozol? Mit emelnél ki?

Nagyon ritka, hogy valaki csak beesne az utcáról a szalonba. Ez persze nehézség is, hiszen nehezen és lassan újul meg a vendégkör. Azzal kell beérni és megélni, ami adott. Viszont nagyon jól ismerem a vendégeimet és a családjaikat. Adott esetben titkokat is rám bíznak, sokkal közelebb állunk egymáshoz emberileg. A szoros kapcsolat segít abban is, hogy rá tudjam őket beszélni egy új technikára, termékre. Sőt, gyakran el is várják, hogy elmondjam, megmutassam az újdonságokat. Szerencsére egyre többen nyitottak a megújulásra még az idősebb korosztályból is. Az biztos, hogy topon kell lenni a színekkel, fazonokkal és a legújabb trendekkel.

Képek: Ruzsinkó Erika

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)