A fodrászszakma rendkívül összetett: trendek, stílusok, értékrendek, szabályok, régi és új irányzatok. Miért választja valaki ezt a pályát? Igazolódnak-e az elképzelései? Hogy látja egy fiatal pályakezdő a szakmát? Az új vagy a régi felé húz a szíve? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszolt Herceg Kristóf, aki a szalonmunka mellett több sikeres versenyeredmény is magáénak tudhat.

„Úgy érzem, hogy olyan mesterek mellett tanulhattam, akik nem csak megszerettették velem a szakmát, hanem bevezettek a történetébe is. Ezeket a gondolatokat pedig szeretném megosztani a kortársaimmal is, mert úgy érzem, hogy kevés az igazán motivált fiatal.” – kezdte beszélgetésünket Kristóf.

Mi motivált arra, hogy fodrász legyél?

Édesapám is fodrász volt. Először szövetkezetben, majd 17 évig vállalkozóként dolgozott, tőle örököltem a szakma szeretetét. Innentől azonban a mesterek adták meg a szükséges lépéseket:

Első nap, amikor beléptem a tanműhelybe, Ress Károly fogadott. Róla akkor még nem tudtam semmit, de később egy oktató felkínálta a lehetőséget, hogy jelentkezzek hozzá versenyfelkészülésre. Jelentkeztem is, minden pénzemet eszközökre költöttem. Ebből látta a mester, hogy valóban ezt szeretném csinálni, majd szépen lassan felkészültünk a Magyar Bajnokságra. Bár ebben maga a mester is kételkedett, mégis úgy indultam el a versenyre, hogy nyerni fogok. Ez pedig így is lett, a férfi klasszikus szárítás kategóriában első helyezést értem el.

Mit gondolsz, van ma még értéke a fodrász versenyeknek?

Bár a közösségi médiában ma már minden adott ahhoz, hogy önmarketinget folytassunk, brandet építsünk. Mégis azt gondolom, hogy valódi szakmai elismerésre egy fodrász még ma is a versenyzés útján tehet szert. A versenyzés igenis fontos, és egy olyan tudást ad, ami a videókból nem megszerezhető. Ösztönöz a pontosságra, precizitásra és a szakma szeretetére, erős a hétköznapokhoz. Óriási inspiráció, hogy nagy nevek mellett versenyezhetünk, olyanok mellett, akik mind a mai napig sok mindent tesznek a szakmáért.

Mit gondolsz a mai fodrászatról?

Rengeteg ma is a kiváló szakember, de nagyon sokan nem kapták meg a megfelelő képzést. Kettő vagy négy év tanulás és szakmai gyakorlat mindenképp kell ahhoz, hogy a tanuló megteremtsen minden szakmai alapot ahhoz, hogy vállalkozó lehessen és megfelelő vendégköre legyen. A rövidebb képzés nem elég.

A másik fontos dolog, hogy a női szakág festés és hajformázás terén sokkal szélesebb spektrumú, mint a férfi vonal. Ezek mellett a vendég fogadását, a tiszta munkakörnyezet megtartását és az eszközök fertőtlenítését is meg kell tanulni. Ezekben Csoknyay Magdolna mesterem magas szintű tudást követelt meg, mellette megtanulhattam precízen és tisztán dolgozni. Ezek elengedhetetlen alapjai a szakmának.

Mi a véleményed a trenekről?

 Ha a férfi divatot nézzük, a barber frizurák, bár bekerültek hozzánk, de azt tapasztalom, hogy a hullám lecsengése után egyre többen visszatértek a hosszú hajakhoz. A hosszú haj kezeléséhez azonban a borbélyok egy része nincs hozzászokva, a női fodrászok számára könnyebb a puhítás és a ritkítás. Én egyre inkább a klasszikus frizurák felé mozdulok, és azt tapasztalom, hogy óriási igény van ezekre a formákra is. A klasszikus formák mellett a női vonalon viszont a trendhajak és a legújabb technikák is érdekelnek, szeretnék a későbbiekben erre több figyelmet fordítani.

 Szerintem az a feladatunk, hogy bővítsük azon fodrászok körét, akik megfelelő tudás birtokában vannak. Azt is fontosnak tartom, hogy eljuttassuk a szakemberekhez azt is, hogy igény van a régi formákra és a precíz, nem feltétlenül gyors munkára. A világ nagyon felgyorsult, szükség van visszatérni a régi értékekhez.

Azt gondolom, hogy akik ma a szakmát és az oktatást vezetik, azok mindent megtettek és megtesznek a szakmáért. Az pedig csodálatos, hogy az általuk megszerzett tudást mi is megkaphatjuk. Azt gondolom, hogy a szakképzést nem reformálni vagy fejleszteni kéne, hanem szigorítani. Ma már vannak olyan technikák, amelyeket nem kell tanulnunk, pedig korábban a szakma alapkövét jelentették. Sajnos kevés a jó oktató a rendszerben, ezáltal a tanulóknak részben a saját kezükbe kell venni a sorsukat és olyan mestert keresni, akitől valódi tudást kap.

Sokat foglalkozol a szakma múltjával. Honnan jön ez az érdeklődés?

Mindig is szerettem a történelem órákat és fontosnak tartom, hogy tudjuk, honnan származunk. Ez a szakmával is így van. Ha tudjuk, hogy mik voltak az alapok, honnan indult el a fejlődés, akkor tudunk igazán inspirálódni, tanulni és tudni azt, hogy hol van a helyünk a szakmában.

Mindenkit motiválnék arra, hogy ha más nem, csak nézőként jöjjön el a Magyar Bajnokságra. Ha tíz emberből csak kettőnek megtetszik a dolog, akkor már egy kicsit többek vagyunk. Rajtunk és a tudásunkon múlik, hogy létrejöhessen egy hasonló csapat, mint a TopTeam. Ezért a hitért és motivációért köszönettel tartozom Csoknyay Magdolnának és Ress Károlynak.

Képek: Herceg Kristóf

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)