1. Hogyan indult el a pályán?

Keresztanyám fodrászszövetkezeti dolgozó volt, minden évben igényelhettek néhány helyet a szövetkezetnél. Így lehetett bekerülni a fodrásziskolába, majd a szövetkezetbe. Teljesen őszinte leszek, sosem volt hajas babám, rossz tanuló voltam és a szakma sem tetszett, de meg akartam felelni. Szerettem volna a rossz tanuló skatulyából átkerülni egy másik, jobb skatulyába.

2. De a karrierjét nézve azt látjuk, hogy végül megtetszett a szakma.

Igazság szerint megfelelési kényszerben szenvedek és szeretem azokat az embereket, akik szintén így vannak ezzel. A szalonmunka során a vendégek igényeinek kell megfelelni, versenyek során viszont alkothatok, kiélhetem a kreativitásomat. Az egy másik típusú környezet és helyzet. Ha most kezdeném a szakmát, biztos nem jutnék el idáig. A mai fiatalok sokkal jobb eséllyel indulnak és nagyon tehetségesek.

3. Ezek szerint a versenyzésben találta meg igazán önmagát, ugye?

A versenyzés számomra játék, egy csapathoz tartozás. Olyan körhöz tartozom, ahol minden perc egy élmény. Sok tehetséges szakembert fel tudnék sorolni, akik jelen voltak és vannak a pályámon, akikre mindig számíthatok. Ilyen fodrászok mellett élmény a munka, ez pedig leginkább a versenyeken tapasztalható meg. 

4. A szalonmunka nem ad hasonló örömöt?

Mint mondtam, a szalonmunka inkább a vendégigények kielégítéséről szól. Én azonban túl sok érzelemmel működök a szalonban, ami néhány vendég számára akár teher is lehet. 1961-ben születtem és bár járok továbbképzésekre, mégis hagyományos fodrásznak mondom magam. Nem beszélek túl sokat, nem szeretek csacsogni, csak épp annyit, amennyit kell. Sokszor inkább a jól bevált régit használom az újdonság helyett.

5. Az ön pályafutása alatt valóban rengeteget változott a szakma. Ezek szerint nehéz tartani a lépést?

Csak egy ideig bírom. A mai fodrászok képzettebbek, mint én. Nem szeretnék azonban a múlt lenni, igyekszem tartani a szintet, de sok kortársam is képzettebb nálam. Azt gondolom, hogy a versenyzésben szeretnék még bizonyítani, mert úgy érzem, hogy szükség van rá. Több kollégám már úgy érzi, hogy nem kell. Én azonban nem akarok múlt lenni, így bizonyítanom kell.

6. Az évek során azonban a versenyzés mikéntje is változott. Milyen alapvető különbségeket lát?

Azt gondolom, hogy nem jó irányba halad a fejlődés. Versenyezni drága, a fiatal fodrászoknak nem feltétlenül van pénze a nevezési díjra vagy éppen a babafejre. Megfelelő trénerekből is hiány van, ha pedig mégis akad, azok anyagilag nem tudják támogatni a versenyzőket.

Ráadásul a versenykategóriák sem frissülnek. Biztosan kivennék néhány versenyszámot és a helyükre újakat tennék és a versenyidőt is lerövidíteném. A versenyzés kezd unalmas lenni.

7. Ezzel nem jár együtt egyfajta minőségromlás a szakmában?

A romlás kifejezést nem használnám, mert technikailag minden rendben van. Modernizálni azonban mindenképpen szükséges lenne a versenyeket, például a versenyidő rövidítésével. A 35 perc 15 percre csökkentése biztos, hogy újfajta inspirációt és új kihívásokat jelentene. Nemrég én is indultam egy ilyen versenyen és valóban kihívás volt, amit nem is tudtam megfelelően teljesíteni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy szükség van erre.

8. Ha jól tudom, ön sosem csatlakozott céghez arcként. Ennek mi az oka?

Egy ideg a L’Oréal Professionnel csapatában dolgoztam, amit óriási szerencsének tartok. Lehetőség volt a tanulásra, de szerződéses partnerként a szalonban el kellett használnom egy személyben adott termékmennyiséget. Én mindig igyekeztem megfizethető áron dolgozni, és az számomra magánzóként egyszerűen nem fért bele a költségvetésbe. Ha pedig nem tudok teljesíteni egy aláírt szerződést, az nagyon nyomasztó érzés.

A bemutató fodrászok ma már márkanagykövetek. Én azonban képtelen lennék a mostani feltételeknek megfelelni.

9. Most milyen márkákkal dolgozik a szalonban és mi alapján választja ki azokat?

Teljesen vegyesen használom a márkákat, általában kollégák vagy vendégek ajánlásai alapján próbálom ki őket. Engem elsőként Hansági Gyula és az Alfaparf fogadott el szerződés nélkül, ezeket a festékeket a mai napig használom.

10. Említette, hogy nem akar múlt lenni. Milyen jövőbeli tervek foglalkoztatják jelenleg?

Van egy csodálatos versenyzőm, Harmath Norbert, aki a Magyar Bajnokságon is indul. Ő akkor is feldob, amikor rossz a kedvem. A közelgő Magyar Bajnokságon pedig én is szeretnék indulni. Igyekszem mindig becsülettel helyt állni, de egy teljesen átlagos fodrász vagyok, akiről többet gondolnak az emberek. Ritkán vágok kimagasló frizurákat, az elsődleges számomra a becsületes munka.

Képek: Fodrászinfó

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)