A szolgáltatás melletti kereskedelem a vállalkozás keretein belül végezhető, kozmetikai termékek eladásához nincs szükség külön adójogi engedélyre. Ennek fényében tehát bátran árulhatunk terméket a szalonban, de néhány részlet így is kérdéses:

• Otthoni kezeléshez használt terméket beépíthetünk-e az árba?
• Erről kell-e adnunk külön nyugtát vagy számlát?

Kérdéseinkkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait kerestük meg!

"Adójogi szempontból nincs tehát akadálya annak, hogy egy fodrász az üzletében (szalonjában) fodrászcikkeket áruljon, arra azonban felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy ha a fodrász a fodrászati szolgáltatása mellett az említett termékértékesítést is végezni kívánja, akkor ezt a NAV-hoz –be kell jelentenie. A bejelentés online is teljesíthető:

• a NAV honlapjáról elérhető ONYA (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) használatával, de
• az ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) programban található 25T101E vagy 25T201 számú űrlapokon is megtehető.

A tevékenység bizonylatolására (nyugta vagy számla kibocsátására) vonatkozó, Áfa törvénybeli, cikkben részletezett szabályok nem változtak." - írta meg nekünk a NAV.

Nyugta vagy számla?

Nyugtát kell adni, ha

• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany és nem is jogi személy, illetve nem ilyen minőségben jár el,
• legkésőbb a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése után, illetve annak napján fizet, és számlát nem kér,
• az ellenérték áfát is tartalmazó összege nem éri el a 900.000 forintnak megfelelő összeget.

Számlát adni kötelező, ha a fenti feltételek közül bármelyik nem valósul meg.

Termékeladás a szalonban – szükséges a pénztárgép?

"A pénztárgép kötelező használatát előíró, a megjelent cikkben is hivatkozott rendelet is változatlan szövegezéssel hatályban van, az, az egyes tevékenységek besorolására továbbra is a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 besorolási rendet alkalmazza."

Ennek értelmében a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete határozza meg azokat az eseteket, amikor az adóalany köteles a nyugtát online pénztárgéppel kibocsátani. A fodrászati tevékenység (TEÁOR’08 96.02) ezek között nem szerepel, ezért pénztárgép használata fodrászati szolgáltatás esetében nem kötelező, vagyis nyomdai úton előállított nyomtatványból is adható nyugta (azaz ún. kézi nyugta), emellett számítógéppel, illetve számlázóprogrammal előállított és papírra nyomtatott nyugta vagy elektronikus nyugta is adható.

Ha a fodrász kiskereskedelmi termékértékesítést is végez (TEÁOR’08 47), amikor a fodrászati, kozmetikai termékek önálló értékesítése történik, azaz nem a szolgáltatás részeként valósul meg, akkor arról pénztárgépi nyugtát kell kiállítani.

Természetesen mindkét esetben igaz, hogy a vendég kérésére kötelező számlát kiállítani.

"Fontos megjegyezni, hogy a nyugtaadási kötelezettség alól(és azzal együtt a kozmetikai cikkek eladása esetén üzemeltetendő pénztárgép használata alól) az adóalany fodrászati szolgáltatásnyújtás és kozmetikai cikkek értékesítésekor csak abban az esetben mentesülhet, ha nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodik. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele, hogy a vevő/szolgáltatást igénybevevő (jelen esetben a vendég vagy vásárló), a számla kibocsátásához szükséges adatokat, azaz a nevét és a címét megadja a fodrásznak, ezen adatok ugyanis a számla kötelező adattartalmai Ezek hiányában számla nem bocsátható ki!

Számlakibocsátási kötelezettségének, tehát a fodrász, mint adóalany jogszerűen csak az említett adatok ismeretében tud eleget tenni. Ha a vendég vagy a kozmetikai cikket vásárló a kért adatokat a fodrásszal nem közli, a fodrásznak nyugtát kell kibocsátania. A kozmetikai cikk – ha az nem kapcsolódik közvetlenül a fodrászati szolgáltatáshoz, azaz nem a szolgáltatáskor használják fel – eladásáról viszont nyugta jogszerűen, csak pénztárgéppel bocsátható ki, mint ahogy arra a megjelent cikk is felhívja a figyelmet."

Miket vizsgál a NAV a fodrászatokban?

A NAV elsősorban az operatív ellenőrzéssel vizsgálja a fodrászatokat. Az adóellenőrök a fodrászoknál leginkább a nyugta- és számlaadást ellenőrzik (próbaszolgáltatás igénybevételével), illetve a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják. Emellett hangsúlyos:

• a telephelyek bejelentése,
• nyilvántartások (például szigorú számadású bizonylatok) szabályszerű vezetése,
• készpénzkészlet

A hatóság leggyakrabban ezeket a tényezőket ellenőrzi a szalonban.

Az ellenőrizendő adóalanyok kiválasztására a NAV az adózók bevallásai, adatszolgáltatásai, az ágazati jellemzők mellett széles körben alkalmazza az internet adta lehetőségeket.

Mi történik szabályszegés esetén?

Kisebb szabálytalanságok

Ha a NAV munkatársai az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 221. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban szereplő mulasztást tárnak fel, abban az esetben a törvény szerint az első felhíváskor még nem szabnak ki mulasztási bírságot.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezen mulasztások köre zárt, azaz kizárólag az említett jogszabályi rendelkezésben szereplő mulasztások esetében alkalmazható a szankció nélküli első felhívás. Ha a NAV által megszabott határidőn belül nem vagy nem jogszerűen teljesítik a mulasztást, akkor a további felhívásokat már a törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírság kiszabásával foganatosítja a NAV.

Ha az előzőekben nem említett, de kisebb súlyú szabálytalanságot tár fel az ellenőrzés, például szabálytalan megjelenésű nyugtát (címelírási, számelírási hibát tartalmaz, az üzletnév nem szerepel rajta) vagy szabálytalanul vezetett szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását, telephely késedelmes bejelentését, úgy a NAV mérlegelheti, hogy az első alkalommal szab-e ki mulasztási bírságot.

Súlyos mulasztás

Ha súlyos mulasztást követ el az adózó, (például bejelentkezési kötelezettségét elmulasztja (kontár), nem ad nyugtát/számlát, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy a forgalmazott áru eredetét nem tudja hitelt érdemlően igazolni, akkor a mulasztást a NAV szankcionálja (sőt, egyes esetekben a törvény alapján szankcionálni köteles) az eset összes körülményét figyelembe véve.

Egyes mulasztások mulasztási bírságának felső határa akár 2 millió forintig is terjedhet. Az ugyanazon telephelyen, az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal elmulasztott számla- vagy nyugtaadás, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásakor a mulasztási bírság mellett a NAV az üzletet is bezárhatja 12 nyitvatartási napra, három éven belüli ismételt mulasztás esetén pedig be kell zárnia. Ismételt mulasztásnál az elrendelt ismételt üzletlezárás 30 napra, majd minden további ismétlődésnél 60 nyitvatartási napra nő.

"Fontos változás, hogy 2025. január 1-től a be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazásakor és a bizonylatadás elmulasztásakor a mulasztási bírság felső határa 2 millió forintra emelkedett.

Ugyancsak 2025. január 1-től hatályos egy új jogintézmény, az üzletzárást kiváltó bírság. Ez alapján az üzletlezárás alkalmazásának nincs helye, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság mellett az üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. Az üzletlezárást kiváltó bírság összege a fenti jogsértések miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén, húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén. Azok a mulasztók, akiknél a 60 napos üzletzárást rendelte el a NAV, már nem élhetnek a kedvező szabállyal.  A 60 napos üzletzárást ugyanis már nem lehet megváltani."

Hol tájékozódhatnak a fodrászok az aktuális jogszabályokról?

Kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adta meg a hiteles forrásokat:

Az adózást érintő jogszabályok változásáról – a kihirdetett jogszabályok hivatalos elérhetőségén túl – a szépségipari szakemberek:

• a NAV honlapjára (NAV - Nemzeti Adó- és Vámhivatal) kihelyezett tájékoztatók mellett,
• a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján (Magyarország Kormánya - Nemzetgazdasági Minisztérium) közzétett hírekből, közleményekből értesülhetnek.

További fodrásztartalmakért böngéssz az oldalon! :)