A szolgáltatás melletti kereskedelem a vállalkozás keretein belül végezhető, kozmetikai termékek eladásához nincs szükség külön engedélyre. Ennek fényében tehát bátran árulhatunk terméket a szalonban, de néhány részlet így is kérdéses:

• Otthoni kezeléshez használt terméket beépíthetünk-e az árba?
• Erről kell-e adnunk külön nyugtát vagy számlát?

Kérdéseinkkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait kerestük meg!

Mint kiderült, a nyugtaadás nem függvénye a termékeladásnak, de annak igen, hogy a vevő, vagy a szolgáltatást igénybevevő személy adóalany, illetve jogi személy-e vagy sem, és kér-e számlát vagy sem, valamint mekkora az áfát is tartalmazó ellenérték összege és azt mikor fizetik meg.

Nyugta vagy számla?

Nyugtát kell adni, ha

• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany és nem is jogi személy, illetve nem ilyen minőségben jár el,
• legkésőbb a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítése után, illetve annak napján fizet, és számlát nem kér,
• az ellenérték áfát is tartalmazó összege nem éri el a 900.000 forintnak megfelelő összeget.

Számlát adni kötelező, ha a fenti feltételek közül bármelyik nem valósul meg.

Termékeladás a szalonban – szükséges a pénztárgép?

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete határozza meg azokat az eseteket, amikor az adóalany köteles a nyugtát online pénztárgéppel kibocsátani. A fodrászati tevékenység (TEÁOR’08 96.02) ezek között nem szerepel, ezért pénztárgép használata fodrászati szolgáltatás esetében nem kötelező, vagyis nyomdai úton előállított nyomtatványból is adható nyugta (azaz ún. kézi nyugta), emellett számítógéppel, illetve számlázóprogrammal előállított és papírra nyomtatott nyugta vagy elektronikus nyugta is adható.

Ha a fodrász kiskereskedelmi termékértékesítést is végez (TEÁOR’08 47), amikor a fodrászati, kozmetikai termékek önálló értékesítése történik, azaz nem a szolgáltatás részeként valósul meg, akkor arról pénztárgépi nyugtát kell kiállítani.

Természetesen mindkét esetben igaz, hogy a vendég kérésére kötelező számlát kiállítani.

Miket vizsgál a NAV a fodrászatokban?

A NAV elsősorban az operatív ellenőrzéssel vizsgálja a fodrászatokat. Az adóellenőrök a fodrászoknál leginkább a nyugta- és számlaadást ellenőrzik (próbaszolgáltatás igénybevételével), illetve a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják. Emellett hangsúlyos:

• a telephelyek bejelentése,
• nyilvántartások (például szigorú számadású bizonylatok) szabályszerű vezetése,
• készpénzkészlet

A hatóság leggyakrabban ezeket a tényezőket ellenőrzi a szalonban.

Az ellenőrizendő adóalanyok kiválasztására a NAV az adózók bevallásai, adatszolgáltatásai, az ágazati jellemzők mellett széles körben alkalmazza az internet adta lehetőségeket.

Mi történik szabályszegés esetén?

Kisebb szabálytalanságok

Ha a NAV munkatársai az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 221. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban szereplő mulasztást tárnak fel, abban az esetben a törvény szerint az első felhíváskor még nem szabnak ki mulasztási bírságot.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezen mulasztások köre zárt, azaz kizárólag az említett jogszabályi rendelkezésben szereplő mulasztások esetében alkalmazható a szankció nélküli első felhívás. Ha a NAV által megszabott határidőn belül nem vagy nem jogszerűen teljesítik a mulasztást, akkor a további felhívásokat már a törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírság kiszabásával foganatosítja a NAV.

Ha az előzőekben nem említett, de kisebb súlyú szabálytalanságot tár fel az ellenőrzés, például szabálytalan megjelenésű nyugtát (címelírási, számelírási hibát tartalmaz, az üzletnév nem szerepel rajta) vagy szabálytalanul vezetett szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását, telephely késedelmes bejelentését, úgy a NAV mérlegelheti, hogy az első alkalommal szab-e ki mulasztási bírságot.

Súlyos mulasztás

Ha súlyos mulasztást követ el az adózó, (például bejelentkezési kötelezettségét elmulasztja (kontár), nem ad nyugtát/számlát, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy a forgalmazott áru eredetét nem tudja hitelt érdemlően igazolni, akkor a mulasztást a NAV szankcionálja (sőt, egyes esetekben a törvény alapján szankcionálni köteles) az eset összes körülményét figyelembe véve.

Egyes mulasztások mulasztási bírságának felső határa akár 1 millió forintig is terjedhet. Az ugyanazon telephelyen, az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal elmulasztott számla- vagy nyugtaadás, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásakor a mulasztási bírság mellett a NAV az üzletet is bezárhatja 12 nyitvatartási napra, három éven belüli ismételt mulasztás esetén pedig be kell zárnia. Ismételt mulasztásnál az elrendelt ismételt üzletlezárás 30 napra, majd minden további ismétlődésnél 60 nyitvatartási napra nő.

Hol tájékozódhatnak a fodrászok az aktuális jogszabályokról?

Kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adta meg a hiteles forrásokat:

"Az adózást érintő jogszabályok változásáról – a kihirdetett jogszabályok hivatalos elérhetőségén túl – a szépségipari szakemberek a NAV honlapján kihelyezett tájékoztatókból, a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett hírekből, közleményekből értesülhetnek." - NAV Sajtó

További fodrásztartalmakért böngéssz az oldalon! :)