EBBEN A CIKKBEN
011. Hogyan indult a pályafutásod?022. Sokan kritikus szemmel nézik a barber vonalat. Mitől lesz valakiből jó borbély?033. Ha már változás: miket látsz a barberszakma területén? Az ollós technikák kontra hajvágógép például elég megosztó kérdés.044. Általánosságban a magyar barberkultúra mennyire gyorsan követi a nemzetközi trendeket, változásokat?055. Az ilyen nemzetközi lehetőségek alkalmával nem jutott eszedbe, hogy esetleg külföldön folytasd a pályát?066. Ez mennyiben jelent kilépést a komfortzónából?077. Sokan azonban nem lépnek ki, mert félnek a csalódástól. Te hogy vagy ezzel?088. Vissza a nemzetközi vizekre: az itthoni bemutatóid is mondhatjuk, hogy nemzetközi színvonalúak. Merítesz ihletet a kint tapasztaltakból?099. Ez az egész nem hangzik annyira családcentrikusnak. Hogyan tudod összehangolni a családot és a magánéletet?1010. Mit tanácsolnál a fodrászoknak, hogyan dolgozzanak?Mixtai Istvánt nemzetközi színvonalú oktatásairól és férfifrizuráiról ismerheti a fodrászközönség. Most mélyebben is beleástunk pályafutásába és a közeljövő céljaiba. Új sorozatunk A barber válaszol, első vendégünk pedig Mixtai István.
1. Hogyan indult a pályafutásod?
Eredetileg egyetemre szerettem volna menni, de lecsúsztam a jelentkezési határidőről. Hiszek abban, hogy a rendelkezésre álló időt hasznosan töltsük el. Így aztán nem vártam meg a keresztfélévet, illetve a következő tanévet, hanem a következő hajvágásom alkalmával az aktuális fodrászomnál kezdtem kérdezősködni a pálya kapcsán. Megtetszett nála az emberekkel való kommunikáció és az, hogy a munkája bizonyos értelemben művészet.
Nagyvonalakban elmondta nekem a lehetőségeket, illetve azt, hogy milyen ágazatok közül választhatok. Úgy döntöttem, hogy elvégzem a férfi-női-gyermek fodrászatot, el is mentem a Gödöllői Madách Imre Szakgimnáziumba, ahol esti tagozaton két év alatt ezt meg is tettem. Még ez idő alatt szembejött velem egy álláshirdetés az egyik éppen akkor nyitó Barber Shop-ból. Három mondat egyből megragadta a figyelmemet:
- Nem baj, ha nincs vendégköröd!
- Nem baj, ha nincs tapasztalatod!
- Nem baj, ha nincs még végzettséged!
Mindegyik mondat illet rám. Úgy gondolom, hogy a szakmánk gyakorlati része a legfontosabb, így meg is pályáztam az állást. Behívtak próbavágásra, látták, hogy tapasztalatlan vagyok, de szeretném folytatni a szakmát, így felvettek.
2. Sokan kritikus szemmel nézik a barber vonalat. Mitől lesz valakiből jó borbély?
Az én végzettségem fodrász, csupán a férfi vonalon dolgozom aktívan. Az, hogy férfi vagy női hajakat vágunk, teljesen mindegy; hajat vágunk. Az tesz valakit nagyon jó szakemberré, ha mindig emlékszik arra, hogy honnan jött, honnan indult és mindig képes fejlődni. Olyan nincs, hogy valaki már mindent megtanult. Ha így gondoljuk, akkor a fejlődés megáll. A változás és a környezet fejlődése viszont folyamatos. Ehhez tudni kell alkalmazkodni, ettől válik jó szakemberré valaki.
3. Ha már változás: miket látsz a barberszakma területén? Az ollós technikák kontra hajvágógép például elég megosztó kérdés.
Számomra egy nagyon fájó sztereotípia, hogy a borbélyok nem tudnak ollót használni. A világon szinte mindenhol újra előtérbe kerülnek a hosszabb hajak, ezáltal az ollós technikák is. A divat is folyamatosan változik: néhány évvel ezelőtt a nagyon rövid haj volt a legnagyobb divat, most azonban ismét a hosszú hajak kerülnek túlsúlyba. Ezt a fodrásznak is fel kell ismerni, és ahogy mondtam, haladni a változással. Olyan nincs, hogy a divat változik, de mi nem. Látnunk kell, mire van igény és mire nincs.
Hozzám közelebb áll az ollós hajvágás. A fade formavilág készítése nem ad annyi örömöt, nincs benne annyi lehetőség, mint egy ollós hajvágásban. Nincs két egyforma hajhossz és fejforma, így a lehetőségek végtelenek.
4. Általánosságban a magyar barberkultúra mennyire gyorsan követi a nemzetközi trendeket, változásokat?
Idén volt szerencsém több országban és a tengeren túlon is fellépni, oktatni. Azt tapasztalom, hogy nagyon az élen járunk. Mivel pici ország vagyunk, az információ gyorsan terjed, és az ismerőseimen is azt látom, hogy gyorsan reagálnak és jól tudják kivitelezni a technikákat. Elég, ha megnézzük az idei Barber Battle-t: a hajvágások zöme hosszú volt, alig használtak gépeket.
Sok helyen még mindig a fade vonalat erőltetik, nem hagyják nőni a hajat. Itthon azonban gyorsan követjük a trendeket.
5. Az ilyen nemzetközi lehetőségek alkalmával nem jutott eszedbe, hogy esetleg külföldön folytasd a pályát?
De igen és ennek a lehetősége nagyon közel is van. Úgy gondolom, hogy új kihívásokkal kell szembenéznünk és új dolgokat kell kipróbálnunk, amikor csak lehet. Magyarországra azonban mindig szívesen jövök, sőt az első időkben lehet, hogy kétlaki életet élek majd. Hosszútávon azonban mindenképpen kinti életben gondolkozunk a feleségemmel, mégis Európán belül maradva.
Azt nem jelenthetem ki, hogy soha sem jövök haza. Ezt nem tudhatjuk. De mivel megvan a lehetőség, szeretnék élni vele.
6. Ez mennyiben jelent kilépést a komfortzónából?
Fontosnak tartom, hogy mindig maradjunk mozgásban. A tudásvágyunk legyen folyamatos és állandó. Akkor tudunk fejlődni, ha kilépünk a komfortzónából. Azon belül nincs vagy csak alig van fejlődés. Kívülről viszont jönnek az ingerek és a kihívások, amik a fejlődést szolgálják.
Vidal Sassoon sem úgy született, hogy rögtön megalkotta a geometrikus hajvágás rendszerét. Ő is kilépett a komfortzónájából, rengeteget dolgozott, most pedig minden szakmabeli ismeri a nevét. Erre azonban bárki képes lehet a maga környezetében, de ki kell lépni a komfortzónából és a lehető legtöbb munkát bele kell tenni.
7. Sokan azonban nem lépnek ki, mert félnek a csalódástól. Te hogy vagy ezzel?
A hiba és a bukás félelme bennem is ott van. Minden újdonságnál ott bujkál a kérdés: mi van ha nem sikerül? A válaszom nagyon egyszerű szokott lenni: semmi. Egy-egy sikertelenségnél érdemes megvizsgálnunk, hogy milyenek voltak a körülmények vagy mit csinálhattunk rosszul, legközelebb pedig javítunk rajta és működni fog. Addig kell próbálni, amíg végül sikerül, hiszen akkor édes a siker gyümölcse. Engem mindig is ez vitt előre.
8. Vissza a nemzetközi vizekre: az itthoni bemutatóid is mondhatjuk, hogy nemzetközi színvonalúak. Merítesz ihletet a kint tapasztaltakból?
Természetesen. Nagyon tudatosan építem fel az oktatásaimat. Szinte bárki oktatásából tudok meríteni akár itthon, akár külföldön. Nagyon fontos, hogy élvezzem, amit csinálok, nincs két egyforma oktatásom. Ahhoz, hogy élvezzük a szakmánkat, kell az inspiráció másoktól. Ugyanakkor óva intenék mindenkit attól, hogy valakinek a stílusát másolja. Akkor elvész az egyediség. Ha az oktatásokról csak egy gondolat vagy technika hazavihető, az már jó. Én is rengeteg oktatást megnézek, amikor csak lehetőségem van. Hiába vagyunk tapasztaltak és tartottunk már ezer oktatást, minden nap tanulhatunk valami újat. Erre Hajas László is felhívta a figyelmet az idei Barber Battle eseményen.
Elengedhetetlen az is, hogy az oktatás hatékony legyen. Fontos, hogy élvezd amit csinálsz, de fel kell mérned, hogy milyen közönséggel állsz szemben vagy milyen tanulóval foglalkozol. A minőség mindig a részletekben rejlik, minden oktatásra alaposan fel kell készülni. Ez nálam egy sok oldalas forgatókönyvvel történik, ami megadja a vázat és segít abban, hogy fenn tudjam tartani a figyelmet.
9. Ez az egész nem hangzik annyira családcentrikusnak. Hogyan tudod összehangolni a családot és a magánéletet?
Valóban nem családcentrikus munkaidőről van szó és rengeteg áldozatból áll. A mi esetünkben az vált be, hogy szigorúan vezetjük, hogy melyik nap mi történik. Bizonyos napokon csak és kizárólag a családdal foglalkozom: nem gyártok tartalmat, nem gondolkozom a következő oktatáson és nem is készülök rá, nem veszem fel a telefont. Természetesen vészhelyzetek előfordulhatnak vagy olyan alkalmak, amikor például külföldre megyek, de ilyenkor a családi napokat bepótoljuk.
Ez mindenki részéről kompromisszumokat követel, de a feleségem mindenben támogat a nehézségek ellenére is. Ráadásul ő is fodrász, szóval hasonló helyzetben vagyunk, de a családról sosem mondanék le.
10. Mit tanácsolnál a fodrászoknak, hogyan dolgozzanak?
Ahogy említettem, merjenek kilépni a komfortzónából. Ha pedig a sikertelenséggel találják szembe magukat merjenek újra belevágni vagy segítséget kérni egy másik szakembertől, hiszen az a másik felé is egy megtisztelő gesztus. A legnagyobb fodrászok is a legelején kezdték a szakmát, szerintem bármelyikük bárkinek szívesen segít.
Képek: Mixtai István
További cikkekért böngéssz az oldalon! :)