Manapság a fej- és arcszőrzet ápolását elsősorban női szakmának gondolják, holott a barber vagy borbély kultúra sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. Napjainkban pedig újra egyre nagyobb teret hódít magának. Kevesen tudják, de a barber szó és szakma nem mindig a szőrzet ápolását jelentette.

Ha ma meghalljuk a borbély szót, szinte azonnal a szakáll- és bajuszápolás, a férfiak hajának rendbetétele és talán úgy általában az úgynevezett hipster megjelenés jut eszünkbe. A fodrászat női szakmaként rögzült bennünk, pedig a berber kultúra nagyon régi hagyománynak számít, és már azokban az időkben is létezett, amikor a nők még kevésbé törődtek a megjelenésükkel. Ám a barberek vagy borbélyok nem csak az arcszőrzettel kapcsolatos feladatokat látták el, tehát nem csupán férfi hajvágásról volt szó!

Barber szakma: orvosi feladatoktól a hajvágásig

Bár a görögök és az egyiptomiak a vásártereken is űztek hasonló mesterséget, a szakma eredete az ókori Rómáig nyúlik vissza. Ekkor a borbélyok feladata elsősorban

• kisebb sebek,
• sérülések,
• hólyagok ellátása volt,
• valamint a foghúzás.

Régebbi képeket láthatjuk is, hogy a barberek fehér köpenyben dolgoztak és tulajdonképpen tudásuk a késekre, borotvákra, pengékre és az ezekkel elvégezhető beavatkozásokra specializálódott. A népesség csökkenésével aztán a szakma leáldozni látszott, egyedül a szerzetesek látták el ezeket a feladatokat. Ám vallási okok miatt egy idő után a szerzetesek sem hajtottak végre „vérontással járó” orvosi feladatokat, így eltűnni látszott a borbélyság egészen a 13. századig.

A “divat” újraindítja a barber kultúrát

A 13. század vége felé, mikor világszerte divattá vált a borotvált arc, e mesterség is újra virágzásnak indult. Az egyre gyakoribb csaták és háborúk miatt pedig ismét szükség volt a kisebb sebek ellátására is, éppen ezért a céhekben oktatás is indult, hogy a különböző feladatokat megfelelő szakértelemmel végezhessék a kor borbélyai.

Láthatjuk tehát, hogy a berber kultúra mindig az aktuális divat, trend és szükségletek borotvapengéjén táncol.

A borbélyság újra hódít

Napjainkban a szakma ismét egyre nagyobb teret hódít magának. A virágzás Európában az első világháború alatt indult, amikor egyre több férfi választotta az oldalt felnyírt hajviseletet. Ekkor jelentek meg az első hajnyíró gépek is és vált ismét hagyománnyá a barber shop kifejezés. A barberek a férfi fodrászokkal ellentétben – akik sokszor nőket is fogadtak – csak férfi vendégekkel foglalkoztak, mivel tudásuk is ennek megfelelő volt.

A barber szalonok ennek következtében a férfiak társasági helyszínévé is váltak, ahol előkerülhettek a férfias témák, és a férfiaknak szóló szolgáltatások mellett a szalonok különböző játékokkal is szolgáltak a férfi vendégeknek. Ez egyfajta szimbólummá vált, nők nem léphettek be a borbély szalonokba.

Barber kultúra Magyarországon

Magyarországon a barber stílus és kultúra először a kommunista idők előtt terjedt el. Ekkor Budapest utcái tele voltak borbély üzletekkel, ahová az utazók is szívesen betértek egy autentikus szakáll- és hajvágásra, vagy komplett borotválásra. Az államosítás miatt később a borbély dinasztiák szinte kihaltak. A kultúra a 2010-es években indult ismét hódító útjára.

Bár az ízlés, a stílus és a trend folyamatosan változik, de az alapvető cél továbbra is az, hogy a férfiak egy jól berendezett, igényes helyre, a szakma legjobbjaihoz járhassanak hajat, szakállat és bajuszt igazítani.

Barber shopba járni sikk

A barber shopok elterjedése a férfiak hajvágási szokásait is megváltoztatta. Ez nem a magasabb árról szól, hanem a precizitásról és az érzésről, hogy a haj és az arcszőrzet szinte a következő alkalomig friss hatású marad. Arról nem is beszélve, hogy érezhető rajta, hogy egy mester munkájáról van szó.

Még hogy női szakma – Figyelem, szubjektív vélemény!

Napjainkban a fodrászatot még mindig sokan női szakmaként könyvelik el. Valójában a borbély szakma sokkal előbb terjedt el, mint a fodrászat. Ennek oka leginkább a patriarchális társadalom volt. A közéletben, a munkában, a társasági életben a férfiak fontosabb szerepet töltöttek be, mint a nők, ezért az ő ápoltságuk fontosabb volt. Amikor a barber kultúra elterjedt, a nők még nem foglalkoztak annyira a saját hajviseletükkel, az pedig eszükbe sem jutott, hogy ők ezt a szakmát űzhetnék.

A fodrászat a nők körében később terjedt el, mivel jó megélhetési forrást biztosított és ugyanúgy, mint a borbély szalonok esetében a fodrászüzletek is, a szépülés mellett társasági helyszínné váltak, ez esetben már a nők számára.

Nekünk férfiaknak kifejezetten jó lehet, hogyha női fodrász helyett egy borbélyhoz fordulunk. Ezzel a hagyományokat is őrizzük, a férfiasságunknak is teret adunk, és lehetőséget biztosítunk hajviseletünk egy másfajta gondozására.

Kép: Wikimedia, itt, itt, itt

Forrás: itt, itt, itt, itt