Homenik István Aranykoszorús Fodrászmester és a Pest Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Bizottság elnöke 25 éve van a pályán. Nemrég szalonfelújításba kezdett és az oktatással kapcsolatban is van véleménye. Negyed évszázad tanulságairól és a következő 25 év terveiről beszélgettünk Homenik Istvánnal!

1. Hogyan lett belőled fodrász?

Egy szabolcsi kis faluban, Nyírlugoson nőttem fel. Szüleim és nagyszüleim becsületes, igazi vidéki emberek voltak és kétkezi munkával keresték kenyerüket. Édesapám autófényezőként dolgozott az otthoni műhelyben, édesanyám pedig a családi ház egyik utcára néző fodrászüzletnek kialakított helyiségében fogadta a vendégeket. Kis túlzással a hét minden napján jöhettek hozzá helyiek és szomszéd falubeliek. A vendégek szerették őt, és Ő is szerette a vendégeket.

Nagyon sok gyerekkori emlékem kapcsolódik anyukám munkájához. A gyerekszobánkat szinte egy ajtó választotta el a fodrászüzlettől, így könnyen részese lettem az üzletben nyüzsgő életnek. Volt olyan, hogy reggel hat órakor a hajszárító hangjára ébredtem és csak hallgattam az átszűrődő hangokat. De az is előfordult, hogy felkaptam a kispárnát, takarót és pizsamában átmentem az üzletbe, ahol két széket összetolva továbbaludtam. Megnyugtatott a búra és a hajszárító monoton hangja. Anyukám fodrászollójával is játszottam néha, és például műanyag indián katonák hosszú haján csorbítottam az olló élét, melynek édesanyám nem annyira örült.

Már gyerekként imádtam a fodrászüzlet jellegzetes illatát, beleszerettem ebbe a miliőbe. Ismertem minden vendéget, aki hozzá járt, és bármelyik vendégével bárhol találkoztam minden esetben előre köszöntem . Úgy gondolom itt kezdődött minden.

2. Emlékszel egy konkrét pontra, ami erre a pályára vitt?

Nem igazán tudom egy konkrét ponthoz kötni. Édesapám autófényező műhelyében szintén sok időt töltöttem, mert szerettem az autókat is. A mai napig szerelmese vagyok a jó autóknak, de édesanyám munkája mindenképpen meghatározó volt. Gyerekként szerettem rajzolni, festeni, zongorázni, makett repülőket építeni. Mindig is több sikerem volt a kézügyességet igénylő tevékenységekben, mint bármi másban. Szerettem a szépet, a szimmetriát, és bevallom kamaszként nagyon tetszett az a gondolat, hogy hölgyek közelében fogok dolgozni.

Sajnos a fodrásziskola megkezdése után, rögtön a második héten, összetűzésem volt a kollégiumi idősebb fiúkkal és csináltam egy nagy butaságot, amire nem vagyok büszke. Ezért majdnem eltanácsoltak az iskolából. A kollégiumot otthagytam és vállaltam, hogy évekig hajnal 04:30 órakor kelek, majd napi 100 km-t buszozom az iskolába és a gyakorlati helyemre. Utólag azt gondolom ez megtanított a kitartásra és az alázatra. A kollégiumi incidens miatt az osztályfőnököm, tanáraim és a főnökeim azonnal elvesztették a belém vetett bizalmukat, ezt követően nagyon akartam bizonyítani feléjük.

Itt szeretném megemlíteni Pasztercsákné R. Márta tanárnőt, aki mellettem állt az iskolában, felkarolt, és mindvégig támogatott. Sokat köszönhetek Tanárnőnek. Szerencsémre ekkor kezdődtek az országos szakmai versenyek és lehetőségem adódott megmutatni képességeimet. A főnökeim felkészítettek az első országos bajnokságra. Emlékszem, volt olyan gondolatom, hogy vidéki diákként nagyon nehéz lesz eredményt elérnem és ezért reménytelennek éreztem a versenyt. Már a részvétel miatt boldog és elégedett voltam. Az első versenyemen több versenyszámban indultam, így végül országos összetett második helyezett lettem. Ez a siker nagyon jókor érkezett hozzám, szakmailag lendületet kaptam és elkezdtem visszaszerezni a tanárok, főnökeim bizalmát. Következő évben, 17 évesen, országos bajnok lettem és aranyérmet sikerült szereztem.

3. Karriered csúcsa a fodrászat fénykorában volt, a nagy Wellás időkben. Mesélnél erről egy kicsit?

Szüleim egyik legjobb döntése volt, hogy a szakmai gyakorlatot nem édesanyám mellett, hanem Debrecenben Erdei Tibor és Nagy Géza mesterfodrászoknál tölthettem, valamint minden szombaton Géza édesanyjánál, Rozika néninél, külön tanultam a klasszikus férfi fodrászatot. Sokat köszönhetek az ott töltött időknek, rendkívül jó alapokat kaptam a szakma elsajátításához. Kedves emlékeim vannak, amire szívesen gondolok vissza. Nagyon kedveltem őket és nagyon szerettem a szalonban tevékenykedni, minden rezdülésüket figyeltem! Tibi és Géza Kelet-Magyarország legnevesebb Wella bemutató fodrászai között voltak. Náluk ismertem meg a Wella termékek kiváló minőségét, ezért döntöttem a márka mellett az első szalonomnál és használok ma is, 25 év után. Márkahűségem miatt kiemelt Wella referencia szalon Gold minősítését birtoklom.

A rendszerváltás után, a 90-es évek közepén a rendezvények felpezsdítették a szakmai életet, és aki számított nem maradhatott ki ezekről az eseményekről. 2003-ban indult az első magyarországi Wella Trend Vision Awards verseny. A győztes kijutott a nemzetközi megmérettetésre és más országok legjobbjaival mérhette össze tudását.

Fiatal fodrászként, 2003-ban indultam először nagy lelkesedéssel, és ettől kezdve minden évben részt vettem az összes megmérettetésen. A helyezéseket pedig végigjártam a közepétől az első helyig. A magyarországi döntőt kétszer sikerült megnyernem ezzel megnyílt előttem a nemzetközi bemutatkozás lehetősége. 2010-ben Párizsban, 2015-ben pedig Berlinben képviseltem Magyarországot az International Wella Trend Vision Awards-on. Ezen a neves eseményen a világ 53 ország legjobb fodrászai léphettek fel, ami számomra rendkívül megható és felemelő érzés volt egyaránt. Ezek mellett a hazai Color Vision közönségszavazáson az én munkámat választották legjobbnak a hazai kollégák. A közös szakmai döntés megtisztelő elismerés volt számomra.

4. Térjünk át az oktatásra: a Mestervizsga Bizottság elnöke vagy. Mit gondolsz a fodrászoktatás mai helyzetéről?

Az élet minden területén követjük az újdonságot és az innovációt. Van egy egyszerű bölcsesség: „semmi sem örök, csak a változás” és ez a divatra is igaz. Változik a világ, ehhez pedig alkalmazkodnunk kell, akkor is, ha néha nehéz. Éppen nemrég újultak meg a mestervizsga követelmények, és azt gondolom jó irányba. Az új követelményrendszer felveszi a ritmust a nemzetközi trendekkel és elvárásokkal.

5. Mit szeretsz a szakma oktatási területében?

Benne tart a vérkeringésben és motivál az új trendek és technikák megismerése, valamint a tudás átadása. Az ismétléssel rengeteget lehet tanulni. Ezt tapasztaltam a legutóbbi Mestervizsga írásbeli tételek javításánál is. A fodrásztanulók gyakorlati képzéséről pedig azt gondolom, hogy felelősséggel jár, mert tőlem is függ a szakmai pályafutásuk. Ha tanulóéveimre gondolok vissza, akkor nekem mindenképpen meghatározó volt a gyakorlati helyem közege, a főnökeim felém való hozzáállása, türelmük és példamutatásuk. Nagyon sokat tanultam a vendégkapcsolatról, a szakmáról és az önismeretről. Ezt szeretném továbbadni és ilyen értékek mentén nem adhatok kevesebb ismeretet tovább, mint amennyit egykor én kaptam.

6. Jelenleg egy szalonfelújítást is véghezvittél. Miért volt erre szükség?

Elsősorban a vendégek miatt. Az új környezet célja, hogy még kellemesebb és kényelmesebb légkört teremtsek a vendégeimnek. Köszönettel tartozom az évekért és a hűségükért, amiért engem választanak és kitartanak mellettem, de természetesen az új vendégek megnyerése is rendkívül fontos.

A kellemes szalonkörnyezet és légkör rendkívül fontos a vendégeknek. Sokat számít a dolgozók teljesítményénél is. Heti szinten sok időt töltök a szalonban, minimum 50 munkaórát, ezek mellett a kollégáim elégedettsége is fontos számomra, ezáltal a saját kényelmemet az utolsó helyre tenném.

7. 25 éve vagy a pályán. Ha újrakezdenéd, csinálnál-e bármit másképp?

Határozottan ki tudom jelenteni, hogy nem! Nem csinálnék semmit másképpen, csakis így. A múltba adódtak nehézségeim a szakmai versenyéveim alatt. Húsz évet versenyeztem és a helyezések nem minden esetben a várt eredményeket hozták. Ezt sokszor nehezen tudtam elfogadni, de utólag mindig beláttam a hibáimat, ez pedig jó út volt a fejlődéshez. Az idő mindent igazol. A negatív tapasztalás elkerülhetetlen része az életünknek, ami nem sorscsapás, hanem lehetőség a további fejlődésre.

8. Külföldi karrierben nem gondolkoztál?

A pályafutásom elején még beszélgettünk erről a feleségemmel, de viszonylag hamar üzleti stabilitást éreztem. Egyre több lehetőségem adódott olyan szakmai körökben és eseményeken bemutatkozni ami régi álmom volt így minden vágyam kezdett teljesülni. Első kislányom megszületése után megváltozott az életem és apa lettem, családom lett. Jövőbeni terveim folyamatát újra kellett tervezni, építeni majd stabilizálni. Még erősebb lett a felelősségérzetem. Felértékelődtek a gyökereim, emberi kapcsolataim, a környezetem és ezek után már nem gondolkodtam külföldi karrierben.

2022-ben egy nem mindennapi felkérést kaptam. Egy Norvégiában élő rendkívül kedves, nagycsalád kirándult Budapesten. Ismerősöm ajánlására két hónappal előre bejelentkeztek a veresegyházi szalonba és lefoglaltak egy teljes napot. Elégedettek voltak a munkámmal, majd a nap végén közölték, hogy szeretnék, ha legközelebb kiutaznék és az otthonukban dolgoznék, egyszóval házhoz rendeltek. Pár hónap múlva örömmel utaztam hozzájuk, majd három napot folyamatosan dolgoztam egy nekem kialakított helyiségben. Egyeztetések vannak folyamatban és tervezem, hogy visszatérek hozzájuk. Ez a felkérés hatalmas megtiszteltetés volt, álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyenben lesz részem. Ilyen értelemben van egy csipetnyi külföldi karrierem.

9. A 25 év legnagyobb tanulságaként mit tudnál mondani?

Hat dolgot tudnék megemlíteni, és ezeket kőbe vésettnek érzem.

• Alázatosság és lojalitás a hivatás iránt, tisztelet és odaadás a vendégek felé.
• A becsületes és kitartó munka meghozza gyümölcsét.
• Bízni a jövőben.
• Hinni az emberi értékekben.
• Vigyázni az egészségre és a családra.
• Hallgatni a női megérzésre és tanácsra.

Hálával tartozom a gyönyörű feleségemnek, rengeteget köszönhetek neki.

10. Ennek szellemében, mit tervezel a következő 25 évre?

Most látható lenne egy nagy mosoly az arcomon. 25 évre túl sokat ahhoz, hogy minden teljesüljön, de ha a fele sikerül, az is elegendő. Kitartónak és céltudatosnak érzem magam. Hiszem, hogy apró célokat kell meghatározni az életben és ezek mentén lehet messzire jutni. Továbbá igyekszem teljességgel megélni a jelent és hiszek a kitartó, becsületes munka sikerében. Vigyázok az egészségemre és vigyázok a szép családomra. Szakmailag tovább szeretném erősíteni és segíteni a szakmai eseményeket, versenyeket, bemutatókat. Valamint bízom benne, hogy sokáig tevékenykedhetek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Pest Vármegyei Mestervizsga Bizottság elnöki tisztségében. Nem utolsó sorban tervezem, hogy 25 év múlva ismét interjút adok a Fodrászinfónak a második 25 évről. :)

Képek: Homenik István

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)