A LAZAR’S 2013-ban nyitotta meg kapuit, amely azóta is a pesti belváros egyik legmenőbb hajszalonja. De ki is áll pontosan mögötte? Milyen célokkal vált egy élsportoló fodrásszá? Már a beszélgetés során is kiderült, hogy Lázár Joci egy sokoldalú és inspiratív ember, aki a szalon vezetése mellett közreműködik olyan játékfilmekben, mint a Kincsem, és olyan brand arcává válik, mint az Authentic Beauty Concept. Hogyan egyeztethető mindez össze a családi élettel? Önazononosságról, inspirációról és egy életút kialalakulásáról beszélgettünk. Fogadjátok szeretettel!

Mesélj nekem kérlek a kezdetekről! Ha jól tudom, korábban hivatásos sportolóként tevékenykedtél. Hogyan jutottál el a fodrászvilágig?

Igen, élsportoló voltam, nem gondoltam volna, hogy fodrász leszek. Ez egy nagyon hirtelen jött álom volt, mármint valóban tényleg álmodtam ezzel, hogy milyen jó lehet fodrásznak lenni. Másnap elmeséltem édesanyámnak, aki teljes mértékben és lelkesen támogatta az ötletemet. Amikor újra meglátogatta a fodrászát, akkor már el is mesélte neki, hogy ilyen vágyaim vannak. Szerencsés voltam, hiszen éppen fiú gyakornokot keresett maga mellé. Anyu akkor hazajött elmesélte nekem, és másnap már mentem is hozzá. Onnantól kezdve 3 évig mellette tanultam. 2008-ban, amikor végeztem a tanulmányaimmal, bele is vágtunk az első szalonom létrehozásába, amely a Dohány utcában van és a mai napig üzemel.

Kezdetben melyik sport volt a hivatásod? Végül mi volt a váltás oka?

9 éves koromtól kosárlabdáztam és az volt a terv, hogy ez marad a főprofilom. Mint látod, mégsem így történt és egyébként nem is bánom. Egyrészt valószínűleg nem is voltam túl tehetséges hozzá, másrészt látom a barátaimon – akik a mai napig játszanak valamilyen szinten -, hogy ez mivel jár. Így most már biztosan tudom, hogy ez nem az én utam volt.

Eleinte feltettem rá az egész életemet, de 19 évesen az edzőmmel nem úgy alakultak a dolgaim – és csapatszinten sem -, ahogyan én azt elterveztem. Végül nem éreztem benne több perspektívát, amikor tudatosodott bennem, hogy valószínűleg nem ez lesz az, amiből meg fogok élni. Miután abbahagytam a kosarazást, nem sokkal később történt meg az a bizonyos álom, amelyet anyu továbbított, és ami végül materializálódott.

Az álmon kívül mi adta még az inspirációt, hogy fodrász legyél? Elképzelni sem tudom, hogy egy sportoló miként indul el ezen az úton.

Nyilván a nők. A szép nők, hiszen ők gyakran megfordulnak egy fodrászszalonban. Azt leszögezhetjük, hogy azt mindig tudtam, hogy egy olyan dolgot fogok csinálni – ez már bennem volt a kezdetektől -, ami kétkezi és kreatív. Szerettem volna egy kommunikatív munkakört, ami egyszerre interaktív is. Már gyerekként is sokat rajzolgattam, rengeteget maketteztem, majd ezt váltotta fel a kosárlabda. A nagymamám viszont mindig mondta, hogy a gyerek biztos valami kétkezi munkát fog végezni, mert ez már akkor is kirajzolódott. Nem csak nekem, de a szüleimnek is mindig ezt mondta.

Akkor mindez egy komplex gondolat volt? Nem csak a frizura szeretetében merült ki?

Igen, utána teljesen összeállt a kép. Arra már nem emlékszem, hogy mi lehetett maga a gondolat pontos elindítója, kifejezetten az álomra emlékszem csak. Láttam magam előtt a szalont, hogy hol helyezkedik el a kanapé, nagyjából láttam a színeit és azt, hogy milyen helyen vagyok. Amikor odakerültem a mesteremhez, szinte ugyanazt kérdezte, mint most te, hogy miért szeretnék fodrász lenni? Akkor ezt neki is azonnal elmeséltem, hogy szeretnék egy szalont, amelynek már akkor meghatároztam a konkrét paramétereit. Ez számára akkor furcsa volt, de nyilván számomra is az lenne, ha most idejönne hozzám egy pályakezdő és azonnal felvázolná, hogy “ilyen meg ilyen” szalont szeretnék, és még azt sem tudja, hogy miről szól a világ. De valamiért ez történt, és tényleg így volt. Szerencsés voltam, hogy amikor ezt kitaláltam akkor én még nem dolgoztam semmit. A kosárlabdának ahogyan vége lett, voltam a Tescóban egy estét éjszakai árufeltöltőnek brahiból, de soha nem volt más.

Ha most visszagondolok, hogy milyen voltam ennyire fiatalon, elképzelni sem tudom, hogy ezt hogyan tudtad bevállalni. Mi segített ebben?

Az első szalonnál több dolog is volt, ami meghatározta a létrejöttét, akár a lokációt tekintve, akár azt, hogy belevágok 21-22 évesen egy önálló vállalkozásba. Anyu mindig inspiratív volt számomra, hiszen ő a 90-es évek közepétől szinte mindig vállalkozóként dolgozott – az édesanyám egyébként egy nagyon erős női karakter az életemben, aki ebben végig segített és tökéletes példát adott át -, ebből kifolyólag már láttam egy struktúrát. Dominánssá vált számomra, hogy én is a magam ura legyek. Így jött létre a Dohány utcai szalon, de emögött volt egy nagyon komoly szülői segítség, és nem csak anyagi szempontból, hanem motiváció terén is. Azonnal felnőtté váltam. Megtanított arra, hogy fizessem magam után a rezsit és minden járulékot, anyagot rendeljek stb.

A Dohány utcában nyitottátok meg az első szalonodat, mi pedig most mégis a Paulay Ede utcában ülünk és beszélgetünk. Hogyan kerültél ide? Mi motivált abban, hogy új szalont nyiss?

Egy idő után azt a szalont kinőttük, ott is voltak székbérlő fodrászok és tanulók is. Egyre kisebbnek bizonyult. 2013-ra készült el a mostani LAZAR’S szalon, akkorra pedig már nagyon sokat dolgoztam a divat szakmában. Divatanyagok elkészítésében vettem részt, fotózásokra jártam. Ekkor már körvonalazódott, hogy én magam nem vagyok elég, de a szalonban dolgozó kollegákkal sem voltunk elegen. Éreztem, hogy össze kell hoznunk egy komolyabb csapatot, minimum 5-6 főt, akikkel el tudunk menni tévés show-ra, divatbemutatókra.

A másik ok az volt, hogy szerettem volna szintet lépni, a szalon paramétereit, a kvalitásokat és egy új dizájn megvalósítását nézve. Például ilyen motiváció volt az új márkákkal való együttműködés. Tehát ezek a dolgok azok, amelyek miatt törvényszerű lett a váltás. Minél több munka, megkeresés, szakember jön a képbe, elképzelhető, hogy egy idő múlva ezt is kinőjjük és megyünk egy másikba. De szeretek mindig addig nyújtózkodni, ameddig a takaróm ér. Túl nagyot nem szeretnék vállalni, de ha megvan mögötte az anyagi bázis és az emberek, akkor persze, miért ne.

Ha már új márkával való közreműküdés. Nemrég az Authentic Beauty Concept egyik fodrász arcává váltál, amely az üzletben is eredményezett egy brand-váltást. Mi volt ennek az oka?

Amikor átkerültünk ebbe az üzletbe, az egyik fő célom az volt – ahogyan említettem is -, hogy szeretném a szortimentet megváltoztatni. 2013-ban még nem volt elég divatos szó az, hogy vegetáriánus vagy vegán, de én már ekkor is szerettem volna ebbe az irányba kiterjeszteni a termékszortimentet. A Dohány utcai üzlet is megmaradt, csak nem LAZAR’S néven fut, tehát két szalonom is van a belvárosban, ahol mindenféle ember megfordul. Szerettem volna elérni azt, hogyha bejön egy vendég, akkor meglegyen a lehetősége a választásra. A LAZAR’S-ból hiányoztak még azok a szalonszolgáltatások, amelyeket az Authentic Beauty Concept biztosít, így egy piaci rést is szerettünk volna lefedni a váltással. Egy vélemény nem vélemény, a döntést közösen csapatszinten hoztuk meg.

A VELÜK KÉSZÜLT INTERJÚ ITT OLVASHATÓ!

Ma már szinte minden márka próbálja felvenni a vegán és környezettudatos vonalat. Mi tetszett meg igazán az Authentic Beauty Concept-ben?

Maga a back bar tartalmaz különféle maszkokat, esszenciális termékeket, gyakorlatilag mindenre kitér. Úgy gondoljuk, hogy igenis a rohanó világból ki kell szakítani az embereket – főleg a nőket -, amelyekre tökéletesek az Authentic mementó szolgáltatásai. Ezzekkel a szalonszolgáltatásokkal picit képessé válunk arra, hogy lelassítsuk az embereket.

Kanyarodjunk vissza a divathoz és tévés közreműködésekhez. Tudom, hogy emellett a filmes világ szerves részévé is váltál, de hogyan kerültél be ezekbe a körökbe?

Miután megnyitottuk az első szalonomat, már akkoriban elkezdtem forgatásokra járni. Ez szintén a dolgok szerencsés állása miatt volt. Valószínűleg mindenkinek megvan írva, hogy mi a sorsa és hogy kerül be egy ilyen dologba. Én ezt egy vendégemnek köszönhetem, aki operatőr, és amikor a második és harmadik alkalommal érkezett hozzám, akkor felajánlotta, hogyha lenne kedvem a filmes világhoz, akkor segítene bejutni. Látott bennem valamit, fogalmam sincs, hogy mit. (nevet)

Az operatőr abban az utcában lakott, ahol éppen akkor egy forgatás zajlott és ismerte a sminkes lányt, aki éppen panaszkodott, hogy nincsen fodrász. Már a filmforgatás második napjánál tartottak és számomra még utólag is felfoghatatlan, hogy akkor elindult egy nagy játékfilm fodrász nélkül. Végül ennek köszönhettem, hogy bekerültem. Mindez 2007 decemberében volt, éppen el voltam úszva a vendégekkel és egy este érkezett a telefon, hogy másnap mehetek a helyszínre. Időt kértem, végiggondoltam, fel sem fogtam. Rögtön mélyvíz volt, 6 színész és 17 statiszta, gondolhatod. Nagyon sok ember frizuráját kellett elkészíteni.

Melyik játékfilm volt ez?

A Pál Adrienn című, ami egyébként nem biztos, hogy sokat mond a mai magyar publikumnak, de ez a film Cannes-ben nyertes film lett. Kocsis Ágnes rendezte, egy elég depresszív történet (nevet), ettől függetlenül nem bánom, hogy részt vettem benne. A mai napig nagyon bírom az Ágit is, a film főszereplőjét is, mindketten a vendégeim. Tehát a telefonhívás estéjén átgondoltam, másnap 6-kor már bele is kerültem a filmezés világába. Ezt követték a reklámfilmek. Ekkorra már több barátom lett a filmiparban, akik vittek magukkal. Ez a vonal erősítette meg a fotózást is és az e köré szerveződő csapatot. Mindig ott szerettem volna magam erősíteni, ahol gyengébb voltam, és végül így kerültem arra az útra, amit nagyon szeretek és valóban az én világom: a divatvilágba. Pontosabban a letisztult divat világába.

A divaton belül rengeteg verzió van nyilván, sok hajat kellett elkészítenem különböző megrendelésekre. Éppen az Authentic Beauty Concept kapcsán kristályosodott ki, hogy ez az a vonal, ami tényleg nagyon közel áll hozzám. Ezt a fotósoknak, sminkeseknek és olyan kapcsolatoknak köszönhetem, akik végig hatással voltak rám. Itt nem csak szakmabeli emberekre gondolok, hanem művészekre is. Look-book fotózásokban, címlapfotózásokban, szakmai magazinok divatanyagainak elkészítésében is részt vettem már. Végül kifizetődőbbnek éreztem a filmvilágot, bár ez mostanában változóban van. De akármennyire is szerelem egy szakma, igenis számít az anyagi része a dolgoknak.

Hogyan tudtál benne maradni a filmvilágban?

A filmezésnél 2015-ben volt egy nagy áttörés. Akkor több vonalról kerültem a Kincsem produkcióba, ahol egy híres szakemberrel, Makk Ildi kollegámmal készítettük el a film frizuráit. Csodálatos volt vele dolgozni, rengeteget tanultam akkor mellette, hiszen ő olyan szakember, aki szereti is átadni a meglévő tudását. Ezt követte az olyan filmek sora, mint a Viszkis – ilyen lesz szerintem a Drakulics elvtárs, ami idén jön ki -, de Netflixes sorozatoknak is dolgoztam már, ilyen például az Alienist vagy a The Crown.

Ezek mind teljesen más technikai képzettséget adnak, és éppen ez a csodálatos a szakmánkban. Én úgy gondolom, hogy teljesen sosem szabad egy vonalra fókuszálni, mert az egyik igenis tudja a másikat segíteni, még akkor is, ha az teljesen más. Például, amikor egy korhű filmet készítünk, majd ebből kell kiszakadnom egy Coca-Cola kampányba, vagy egy Marie Claire anyagba, akkor folyamatosan váltani kell az agyamban. Az olyan technikai dolgok, amelyeket pedig tapasztaltabb szakemberektől tanulhatok, legyen az egy csavarás technika vagy a sütővassal való munka, azokat szinte bármikor alkalmazni tudom a divat bizonyos területein.

Kétgyermekes családapa vagy, a feleséged pedig melletted dolgozik, mint könyvelő. Hogyan tudjátok ezt a sok világot összeegyeztetni?

Igazából szerintem ezt nem lehet jól csinálni. Valahol húzni kell egy határvonalat. Időszakosan valamelyik szegmens mindig sérülni fog. Ugyanúgy, ahogy a gyereknevelésre is azt mondom, hogy nem lehet jól csinálni, nem lehet eleget adni egy gyereknek. Próbálok minél többet a két fiammal lenni. Az talán szerencsés is, hogy nem kizárólag a szalonban dolgozom. Az évek alatt a vendégeim hozzászoktak ahhoz, hogy a forgatások és fotózások miatt sokat jövök-megyek. Emiatt könnyedebben tudtam a napjaimban időszakokat sztornózni. Magyarán jobban fogadták a vendégeim, amikor azt mondtam, hogy mostantól csak két napot dolgozom szalonban, mert megszületett a kisebbik fiam. Itt meghúztam egy vonalat, ahogy a filmes világban is. Nem vállaltam el egy komplett játékfilmet, maximum kisegítőnek mentem. Tehát próbáltam mindenhonnan visszavenni, majd idővel a két napból újra lett három, aztán négy, de ennél többet nem szoktam szalonban lenni, mert a hétvége mindig fixen csak a családé. Ezt nagyon ritka esetben írja felül a munka.

A hét öt napján próbálunk mindent letudni, ami kötelező. A hétköznapokon pedig úgy oldjuk meg, hogy inkább bejövök a szalonba több napot, de előbb végzek, azaz 9:00-16:00-ig vagyok bent, hogy odaérjek a gyerekekért. Ez egyébként ad egy keretet és nyomást, ami nem is baj, mert ha nem lenne, biztos, hogy szétcsúsznék és itt lennék minden nap. Ezt így tudtuk megosztani egymás között. Egyébként is úgy gondolom, hogy az egy pozitív példa, ha a gyerekek már kicsiként látják, hogy a szüleik dolgoznak. Ez számukra is megalkot egy rendszert.

Szeretnéd, hogy a gyermekeid ezt a vállalkozást vigyék tovább?

Persze, egyértelműen. Szerintem elkerülhetetlen valamilyen szinten. Nyilván a sport is ugyanez a kosárlabda terén. A Budapest Honvéd egy kardinális helyszín az életemben gyerekkoromtól kezdve – annak ellenére, hogy nem Honvéd játékos voltam. Öregfiúként is visszajárok játszani, és a kisfiaim is így kerültek bele ebbe a világba, jöttek velem meccset nézni. Ezután a nagyobbik fiam, Vince, érdeklődött a torna részleg iránt, aki azóta jár is oda. Ugyanígy van ez a munkával. Sokszor viszem magammal őket akár a filmforgatásokra, hogyha a rendező és a stáb nyitott rá. Persze, nem 12 órában. Tavaly amikor a Drakulics elvtársat készítettük, nagyon nyitott volt a stáb, így a kisfiaim többször kijöttek a feleségemmel. Most négy hétre el kell mennem a Kanári-szigetekre, de itt sem azonnal döntöttem, hogy belevágok, hiszen mindent nem lehet a feleségemre hagyni. Ezért egy középutat választottunk, a munkát és a nyaralást összekötjük és két hét után jönnek utánam. Ez így passzol is az előző kérdésedhez. Szeretjük őket belevonni ezekbe a helyzetekbe.

Folyamatos fejlődés, progresszivitás mind a szalon, termékek és saját életedben is. Van még olyan területe a fodrászszakmának, amelyben nem tudtál kiteljesedni, de szeretnél?

A kérdésedre a válaszom egyértelműen az oktatás, ami hiányzik a profilomból. Pontosabban szalon szinten oktattam már, és a tanulóimat oktatom is folyamatosan, ebből kifolyólag egy időben folyamatosan rendeztünk HTK-kat, amelyeket szeretnék visszahozni a szalon és az ott dolgozók életébe. Emellett különös hangsúlyt fektetünk csapat szinten a team meetingekre is, mert szerintem a szakmai fejlődéshez elengedhetetlenek a háttérben meghúzódó pszichológiai folyamatok kitárgyalása. A velem dolgozó szakembereknek a lelkével is foglalkozni kell, nem szólhat csak arról minden, hogy egymás mellett állunk és készítjük a frizurákat.

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy az oktatás az egy külön szakma. Születni kell rá, hogy valaki tudjon prezentálni, át tudja adni úgy a tudását, hogy az igenis hiteles legyen. Ezen a fronton nekem még abszolút fejlődnöm kell, de szeretnék.

Mit gondolsz, olyan a szalonod, mint amit 19 évesen megálmodtál?

Talán nem. Sőt, biztos hogy nem ilyennek álmodtam meg teljes egészében, de önmagamat igen. Önazonos ember próbálok lenni, és remélem, hogy az is vagyok. A szalon viszont rengeteget változott az időközben ért impulzusok hatására, ami folyamatosan alakította az aktuális ízlésemet. Nyilván nem olyan vagyok már, mint 19-20 évesen, de ez nem is baj. (nevet)

Ha arra kéne választ adnom, hogy otthonosan érzem-e magam a jelenlegi helyzetemben, akkor azt mondanám, hogy többé-kevésbé igen. Mindig motiválnak új dolgok, mindig szeretnék még jobbat és még szebbet, de nem kizárólag a hajban. Elsősorban a családban, és ahogy a csapatban, úgy a szalonstruktúrában is. Minden területen a harmónia megteremtésére törekszem. Egy biztos, amit elképzeltem, valahol egyezik, mégis a javára változott az idő során.

Képek: Pejkó Gergő, Authentic Beauty Concept és Gódor Virág

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)