Keresés

Termékeladás a fodrászatban: a NAV válaszolt

Termékeladás a fodrászatban: ez volt a témánk a NAV szóvivőjével!

EBBEN A CIKKBEN

01Úgy tudom, hogy a termékeladás engedélyköteles a fodrászatokban és szépségszalonokban. Ezeket az engedélyeket hol szerezhetik be a szakemberek?02Van-e olyan helyzet, mely ez alól kivétel?03Nézzünk egy konkrét példát. Ebben az esetben mi a teendője a szakembernek?04EBBEN A KONKRÉT ESETBEN, HA A SZOLGÁLTATÁS MELLÉ TERMÉKET ADUNK (MINT A SZOLGÁLTATÁS RÉSZE), AZ MÁR KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGNEK SZÁMÍT? ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT VAGY ELÉG A NYUGTAADÁS?05Amennyiben besétál valaki terméket vásárolni a fodrászüzletbe és a szakember pár perc alatt diagnosztizálja a haját (tehát szolgáltatást nyújt), majd a szolgáltatás részeként ad egy terméket és a szolgáltatást árazza be, az kereskedelmi engedélyhez kötött, vagy elég a nyugtaadás?06Ha termékeladás történik a fodrászatban, kötelező az üzletnek kereskedelmi végzettséggel rendelkező alkalmazottat tartani?07Mely esetekben szükséges és elengedhetetlen a fodrászatban pénztárgépet üzemeltetni?08NAV ellenőrzés során miket vizsgálnak a hatóság emberei a fodrászatokban? (Hogyan kell elképzelnünk egy ellenőrzést, mi annak a pontos menete és milyen kimenetele lehet?)09Úgy tudjuk, hogy az első NAV ellenőrzésben részt vevő szalonok, ahol szabályszegést találnak a hatóság emberei, csak figyelmeztetés történik. Ez mennyiben valós? Illetve milyen (pénz)bírságra számíthatnak a szabályszegést elkövető szalonok?10Amennyiben a témakörben jogszabályi változás történik, hol és hogyan értesülhetnek róla a szépségipari szakemberek?

Állandó és visszatérő kérdés, hogy a fodrászok hogyan és miként értékesíthetnek termékeket a szalonjaikban. Belevonható-e a szolgáltatás árába például az otthonra ajánlott hajápoló termék anélkül, hogy az értékesítésnek számítana vagy sem? Vannak kivételek? Létezik megoldás arra, hogy a fodrász szakember pénztárgép nélkül tartson és árusítson terméket szalonjában? Kérdéseinkre Dr. Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtó osztályvezető, szóvivője válaszolt nekünk.

Úgy tudom, hogy a termékeladás engedélyköteles a fodrászatokban és szépségszalonokban. Ezeket az engedélyeket hol szerezhetik be a szakemberek?

A szolgáltatás melletti kereskedelem a vállalkozás keretein belül végezhető, kozmetikai termékek eladásához nem kell külön engedély.

Van-e olyan helyzet, mely ez alól kivétel?

A kérdése a kereskedelmi és szolgáltatás felügyeleti hatóság (a települési, Budapesten a kerületi jegyző) feladatkörébe tartozó.

Nézzünk egy konkrét példát. Ebben az esetben mi a teendője a szakembernek?

A TERMÉKELADÁS ENGEDÉLYKÖTELES, DE MI VAN AKKOR, HA A SZOLGÁLTATÁS PÉLDÁUL EGY KERATIN KOMPLEX KEZELÉS, AMI HÁROM LÉPÉSES ÉS A HARMADIK LÉPÉST (AZ OTTHONI FÁZIST, MELYBEN TERMÉKET IS KELL HASZNÁLNI), BEÉPÍTI A FODRÁSZ AZ ÁRBA? MI SZÁMÍT KERESKEDELEMNEK?

Ez esetben nem kereskedelmi tevékenység. A fodrászat a szolgáltatás részeként, a kezelés költségeivel együtt beépítheti a szolgáltatás árába.

EBBEN A KONKRÉT ESETBEN, HA A SZOLGÁLTATÁS MELLÉ TERMÉKET ADUNK (MINT A SZOLGÁLTATÁS RÉSZE), AZ MÁR KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGNEK SZÁMÍT? ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT VAGY ELÉG A NYUGTAADÁS?

A nyugtaadás nem ennek a függvénye, hanem annak, hogy a vevő, a szolgáltatást igénybevevő személy adóalany-e vagy sem, kér-e számlát vagy sem. Ha nem adóalany a vevő, készpénzzel fizet, és számlát nem kér, akkor számára nyugtát kell adni.

Amennyiben besétál valaki terméket vásárolni a fodrászüzletbe és a szakember pár perc alatt diagnosztizálja a haját (tehát szolgáltatást nyújt), majd a szolgáltatás részeként ad egy terméket és a szolgáltatást árazza be, az kereskedelmi engedélyhez kötött, vagy elég a nyugtaadás?

A tevékenységi engedély, bejelentéssel kapcsolatos kérdésekben javasoljuk, hogy forduljanak a jegyzőhöz, kormányablakhoz.

Ha termékeladás történik a fodrászatban, kötelező az üzletnek kereskedelmi végzettséggel rendelkező alkalmazottat tartani?

A kérdése szintén kereskedelmi hatósági kérdés, nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kompetenciájába tartozik.

Mely esetekben szükséges és elengedhetetlen a fodrászatban pénztárgépet üzemeltetni?

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete határozza meg azokat az eseteket, amikor az adóalany köteles a nyugtát online pénztárgéppel kibocsátani. A fodrászati tevékenység (TEÁOR’08 96.02) ezek között nem szerepel, ezért pénztárgép használata e tevékenység esetében nem kötelező, nyomdai úton előállított nyomtatványból is adható nyugta, azaz ún. kézi nyugta.

Ha a fodrász kiskereskedelmi termékértékesítést is végez (TEÁOR’08 47), amikor a fodrászati, kozmetikai termékek önálló értékesítése történik, azaz nem a szolgáltatás részeként valósul meg, akkor arról pénztárgépi nyugtát kell kiállítani.

Természetesen mindkét esetben igaz, hogy a vendég kérésére kötelező számlát kiállítani.

A NAV elsősorban az operatív ellenőrzéssel vizsgálja a fodrászatokat. Az adóellenőrök a fodrászoknál leginkább a nyugta- és számlaadást ellenőrzik (próbaszolgáltatás igénybevételével), illetve a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják. Emellett hangsúlyos a telephelyek bejelentésének, a nyilvántartások (például szigorú számadású bizonylatok) szabályszerű vezetésének, és a készpénzkészletnek az ellenőrzése is. Az ellenőrizendő adóalanyok kiválasztására a NAV az adózók bevallásai, adatszolgáltatásai, az ágazati jellemzők mellett széles körben alkalmazza az internet adta lehetőségeket.

Úgy tudjuk, hogy az első NAV ellenőrzésben részt vevő szalonok, ahol szabályszegést találnak a hatóság emberei, csak figyelmeztetés történik. Ez mennyiben valós? Illetve milyen (pénz)bírságra számíthatnak a szabályszegést elkövető szalonok?

Ha a NAV munkatársai kisebb szabálytalanságot, például szabálytalan megjelenésű nyugtát (címelírási, számelírási hibát tartalmaz, az üzletnév nem szerepel rajta) vagy szabálytalanul vezetett szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását, telephely késedelmes bejelentését tárják fel, úgy valóban mérlegelhető, hogy a hivatal az első alkalommal nem szab ki mulasztási bírságot. A hibára, a hiányosságra azonban ilyenkor is felhívja az adózó figyelmét, és lehetőséget biztosít a hiba javítására is.

Ha súlyos mulasztást követ el az adózó, például a szolgáltatás ellenértékéről egyáltalán nem állít ki bizonylatot, és nem is rendelkezik a megfelelő feltételekkel ehhez (nyugta-, számlatömbje nincs is az üzletben) vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, és/vagy a rovancs jelentősebb pénzkészlet-eltérést talál, akkor a mulasztást a NAV szankcionálja az eset összes körülményének figyelembe vételével. A mulasztási bírság akár 1 millió forintig is terjedhet. A mulasztás ismétlődése, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a mulasztási bírság mellett, a NAV az üzletet is bezárhatja 12 napra.

Amennyiben a témakörben jogszabályi változás történik, hol és hogyan értesülhetnek róla a szépségipari szakemberek?

Az adózást érintő jogszabályok változásáról – a kihirdetett jogszabályok hivatalos elérhetőségén túl –, a szépségipari szakemberek a NAV honlapján kihelyezett tájékoztatókból, a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett hírekből, közleményekből értesülhetnek.

Az interjú 2019. 07. 17-én készült, mely az akkori állapotot tükrözi. A Fodrászinfó a cikkben közölt tartalomért felelősséget nem vállal, ezért azt javasoljuk, hogy minden konkrét és kérdéses esetben fordulj az illetékes helyi hatósághoz, illetve könyvelődhöz!