Szőkítőpor, szőkítőkrém, szőkítőpaszta és a szőkítő agyagok

Szőkítőpor, szőkítőkrém, szőkítőpaszta, szőkítés cover

Szőkítőpor, szőkítőkrém, szőkítőpaszta és a szőkítő agyagok. Tegyünk rendet a világosító anyagok között: mit mire és mikor használunk. Ebben segít nekünk Bíró Dávid fodrász, vegyésztechnikus, akinek fő kutatási területe a növényi hatóanyagok fejbőrre gyakorolt hatása; szakterülete pedig a fejbőrproblémák kezelése, fejbőrkozmetikai termékek fejlesztése és gyártása.

A szőkítés alapjai

A fodrászat gyakori és szerves része a haj világosítása, más szóval mondva szőkítése. Utóbbi megnevezés inkább a laikusok között használatos, mivel nem minden világosítási eljárás eredménye a szőke haj. Sok esetben a világosítás csak oxidációval történik, amely segítségével 2-3 árnyalatot lehet világosítani egy természetes hajon. A hajban található barna színtestek az eumelanin könnyen roncsolható oxidáció segítségével és azáltal elveszti színét és a haj világosabb lesz. Viszont, ha több színmélységet szeretnénk világosítani, mint amit az oxidációval lehetséges, úgy erősebb anyagokhoz kell fordulnunk. Ilyen anyagok a szőkítő porok, krémek és paszták. A lényeges különbség az oxidálószerek és az erős szőkítő anyagok között, hogy ezek jellemzően erős savat tartalmaznak, amely képes roncsolni az erősebb vörös (pheomelanin) színtesteket és akár az előzetesen a hajba bejuttatott műpigmenteket.

Röviden az erős szőkítőszerekről

A lényeges különbség az anyag kénsav tartalma. Egy pigment mentes oxidációs festék jellemzően bázikus közegből (ammónia vagy MEA [monoethanolamin]) és oxidálószerből áll. A bázikus közeg átjárhatóvá teszi a hajszerkezetet és az oxidálószerek roncsolják a melanint. Az erős szőkítő anyagok jellemzően Ammonium Persulfate és Sodium Persulphate összetételűek. A kísérő anyagokba most ne menjünk bele. Ezt azért hagynám “figyelmen kívül” jelenlegi anyagunkban, mert nem játszanak szerepet magában a szőkítési folyamatban. Bár a kísérő anyagok okozzák a konzisztenciakülönbséget a por, az emulzió és a paszta között, ám ezek csak fizikai különbségek.

A szőkítő anyagoknak a közös tulajdonságuk, hogy vizes közegben könnyen bomlanak. A bomlásuk során H2O2 azaz hidrogénperoxid és H2SO4, azaz kénsav keletkezik. Keletkezik még Ammónium-hidroxide és Sodium-hidroxide is, de ezektől most tekintsünk el. (Miért írom, hogy tekintsünk el? Azért, mert ez mindegyik anyagnál keletkezni fog. Mind a pornál, emulziónál és a pasztánál is. Egyébként nagyon fontos, hogy ez keletkezik. Ezek nélkül a hidroxidok nélkül nem menne végbe a világosítás.) Ezek az anyagok, tehát a Sodium-hidroxide, Potassium-hidroxide és Ammonium-hidroxide felelnek azért, hogy a hajszerkezet átjárható legyen.

A lényeg, hogy a kénsav egy erős sav, amely képes lebontani a vörös színtesteket a pheomelanint, valamint a mesterséges pigmenteket. A miként már egy másik anyag tárgyát képezi.

Szőkítsünk hajat, de mit használjunk?

Szőkítőpor

A szőkítőpor a leggyakrabban használt erős világosítószer a fodrászati szakmában. Előnye, hogy könnyen alkalmazható és gyorsan, nagy hatékonysággal lehet vele világosítani. Ezek az előnyök teszik közkedvelté a szőkítőporokat. A szolgáltatások 80%-ban probléma nélkül használhatók. Hátrányuk az előnyük is egyben, mivel agresszív és lebont minden szerves anyagot. Így könnyedén világosít akár 8-9 árnyalatot is natúr hajon. Viszont egy vegykezelt hajat könnyen a megsemmisülés irányába lehet terelni vele. Az ammónia mentes változatok egy kicsit gyengébb hatásfokúak, de nem sokkal maradnak el ammóniás társaiknál. Másik hátrányuk ezeknek az anyagoknak, hogy szabad levegőn könnyen kiszáradnak. Ezért alkalmazásuknál ügyelnünk kell rá, hogy a nedvesség ne tudjon távozni a szőkítőporból.

szokites-szokitokrem-szokitopaszta-2

A szőkítőpor használata a fodrász mindennapok része

Szőkítő krémek (emulziók)

A szőkítőpor negatív tulajdonságait próbálja kiküszöbölni az emulzió alapú szőkítőkrém. Az emulzió jellemzően olaj a vízben, azaz O/V. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni az összetételt, akkor ez egy átlátszó (bázis) festék és szőkítőpor keveréke. A színtelen festék adja az emulziót, míg a szőkítőpor az erős színeltávolító képességet. A krémek nagy előnye, hogy a porhoz képest csekély irritációval jár a folyamat. Ebből következik, hogy a reakciók lefolyása is sokkal lassabb, de nem feltétlenül lesz sötétebb a végeredmény a szőkítőporhoz képest. Hátrány, hogy az emulziós környezet miatt csak fele annyi világosító anyag kerülhet a krémbe a porhoz képest. Az emulzió instabil lesz nagy mennyiségű szulfát jelenlétében. Ezért ezeket az anyagokat jellemzően magasabb H2O2 tartalmú oxidálószerrel kell keverni natúr haj világosítása esetében. Vegyileg kezelt haj esetében felesleges nagyobb koncentrációjú oxidálószert alkalmazni, mivel a műpigmenteket nem roncsolja tovább és az erős pheomelanint sem bontja le.

szokites-szokitokrem-szokitopaszta-3

A szőkítőpor negatív tulajdonságait próbálja kiküszöbölni az emulzió alapú szőkítőkrém

Szőkítő paszta vagy szőkítő agyag

Míg a szőkítőpor és krém között megfigyelhetünk lényeges hatásbani különbséget, addig a paszta létrejötte más okra vezethető vissza. A pasztákat jellemzően a szabadkezes technikákban alkalmazzuk. Ennek a lényege, hogy könnyen megtapadjanak a hajszálakon, tincseken és ne mozduljanak el onnan. Alapvető összetételük megegyezik az általános szőkítőpor összetételével, annyi kiegészítéssel, hogy sűrűséget növelő és nedvességmegkötő anyagot is hozzáadnak a formulához. Ezzel kiküszöbölik a szőkítőpor gyors kiszáradásának a problémáját és a felkent anyag még rázásra sem mozdul el a hajszálakról. A paszták viszont más területen nem igazán használhatók. Mivel textúrájuk jellemzően nagyon sűrű, ezért fóliában nehéz lenne szétoszlatni. Egy teljes balayage festés is kínszenvedés lenne, mivel az anyagot sokkal nehezebb felvinni az általános szőkítőporhoz képest. A pasztákat a kisebb beavatkozásokhoz fejlesztették ki, ahol szabadlevegőn kis felületen kell dolgozni.

A szőkítés a szalonban az egyik legkedveltebb szolgáltatás.

A szőkítés a szalonban az egyik legkedveltebb szolgáltatás.

Összegzés

A szőkítő porok, krémek és paszták más-más előnnyel és hátránnyal rendelkeznek. Ezért nem lehet azt mondani, hogy az vagy az a legjobb. Mindegyik anyag a rendeltetési helyén a leghatékonyabb. Fóliás melír esetén használjuk a jól bevált szőkítőport, mert ott minden előnyét ki tudjuk használni. Ha vendégünk hajtövét kell világosítanunk és még ráadásul fejbőre érzékeny is, úgy tökéletes választás lesz számunkra a szőkítőkrém.

Ha nincs is ilyen termékünk, akkor is könnyedén készíthetünk magunknak. „Mondom Én vegyészként ” Az is előfordul, hogy a vendéged csak egy kis őrületet akar a hajába és ehhez teljesen felesleges lenne fóliázni. Sőt! Csak a baj lenne vele. Akkor viszont neked találták ki a szőkítő pasztákat. Ott marad ahová kented és tökéletesen vissza fogja adni a felkenés formáját. Valamint láthatod végig a folyamatot és nem szárad ki az anyag. 

Mikor használjak szőkítőport? 

  • Fóliás melírnál, 
  • Nagy fokú (8-9 árnyalat) világosításakor, 
  • Balayage készítésekor

Mikor használjak szőkítőkrémet?

  • Hajtő világosításakor,
  • Érzékeny fejbőrnél

Mikor használjak szőkítőpasztát?

  • Kisebb szőkítési területek világosítására

Mindegyik anyag egyedi tulajdonsággal bír, ezért érdemes mindegyiket tartanod is, mert nagyban meg tudják könnyíteni a munkádat.

Szöveg: Bíró Dávid vegyész, fodrász, hajgyógyász

Képek: Freepik

Ha tetszett a cikk és azt gondolod más kollégának is érdekes lehet, köszönjük, ha megosztod vele! 

Közzétéve: 2023-01-25 10:13