Fodrászszalonok nyitása V. rész: pénztárgéphasználat? A NAV válaszolt!

fodraszszalonok_nyitasa_cover5

Minden szépségipari szakember álma, hogy egyszer a saját szalonjában fogadhassa vendégeit, és tulajdonosi pozícióval is kiszélesítse szakmai repertoárját. Az üzletnyitás azonban rengeteg kérdést felvet, ezért úgy döntöttünk, hogy körbejárjuk a témakört, és egy cikksorozat keretében osztjuk meg veletek a legfontosabb információkat. Az ötödik részben a NAV válaszát osztjuk meg veletek, amelyben a pénztárgéphasználat legfontosabb gondolatait osztotta meg velünk. Érdekel? Görgess tovább!

Fodrászszalont szeretnél nyitni? A pénztárgéphasználat kérdéskörét is járd körbe! 

A fodrászszalonok nyitása cikksorozatban fókuszáltan a leghangsúlyosabb kérdésekre koncentráltunk, mert úgy gondoltuk, hogy egy biztos alappal már könnyebb a tervezés. Ebből a sorból természetesen nem maradhatott ki a pénztárgéphasználatra vonatkozó jogszabály sem, hiszen sokszor még mindig úgy tapasztaljuk, hogy még ez a topik sem teljesen tisztázott a kezdő vállalkozók körében. Ezen felbuzdulva felkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait, hogy a következő kérdéseinkre mindenképp pontos és hiteles választ kapjunk:

1)  A vállalkozó fodrásznak, mikor van szüksége pénztárgéphasználatra?

2) Ha a fodrász adott esetben kávét, üdítőt, szendvicset vagy sört kínál a vendégeinek, de mindezt ingyen, azaz grátiszként ajánlja fel, abban az esetben mi a helyzet: szükség van engedélyre/pénztárgépre vagy sem?

fodraszszalonok_nyitasa_11

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos válasza

#1 A pénztárgéphasználatról általánosságban

“A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Pénztárgép rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az 1. melléklet szerinti adóalanyok, illetve üzletek. Az adóalanynak, illetve üzletnek tehát kizárólag abban az esetben áll fenn pénztárgép használati kötelezettsége, ha a tevékenysége – a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 besorolás alapján – a Pénztárgép rendelet 1. melléklete alá tartozik.

Tekintettel arra, hogy a 96.02 „Fodrászat, szépségápolás” alágazat a Pénztárgép rendelet 1. mellékletében nem szerepel, a fodrászok, kozmetikusok, amennyiben kizárólag ezen szolgáltatási tevékenységet folytatják, vagyis kiskereskedelmi értékesítést nem végeznek, pénztárgép használatára nem kötelezettek. Abban az esetben viszont, ha akár kozmetikai termékeket, akár élelmiszert vagy italt értékesítenek, akkor a Pénztárgép rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységükből adódóan kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.”

“Fodrászinfósan” összefoglalva:

Tehát, alapvetően a fodrász, mint vállalkozó nem kötelezett a pénztárgéphasználatra, kivéve egy esetben, ha a szolgáltatásai mellett kereskedelmi tevékenységet is folytat: legyen szó ital-, étel vagy fodrászcikk árusításáról.

fodraszszalonok_nyitasa_12

#2 A fodrász által biztosított grátisz (ingyen felajánlott) ételről és italról röviden

“A levele 2. pontjában Ön arra vonatkozóan kért tájékoztatást, hogy a fodrászati tevékenységet végző adóalanyoknak (a továbbiakban: fodrászok) felmerül-e pénztárgép használatára vonatkozó kötelezettségük abban az esetben, ha a vendégeik részére ellenérték megfizettetése nélkül – azaz ingyenesen – kávét, üdítőt, sört és szendvicset (a továbbiakban együtt: termékek) biztosítanak (vélelmezhetően helyben történő fogyasztásra).

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

A járulékos költséggel kapcsolatban kialakított rendező elvek szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, termékértékesítések, amelyeknek az értéke járulékos költségként (szokásos fogalma szerint járulékos szolgáltatásként, mellékszolgáltatásként) a főügylet adóalapjába tartozik, meghatározóan olyan ügyletek, amelyek elősegítik a főügylet megvalósulását, vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez. 

Úgy véljük, hogy a levelében ismertetett esetben a termékek helyben történő fogyasztás céljából történő felszolgálása

  • vendéglátásra, illetve italszolgáltatásra irányuló szolgáltatásnyújtásként valósul meg; 
  • és nem minősíthető olyan járulékos jellegű ügyletnek, illetve szolgáltatásnak, mellékszolgáltatásnak, amelynek a megvalósulása elősegítené a fodrászati szolgáltatásnak, mint főügyletnek a megvalósulását, vagy kiegészítené azt, illetve a fodrászati szolgáltatás vállalása, megvalósulása következményeként szokásosan előfordulna, vagy ahhoz elengedhetetlenül szükséges lenne.

fodraszszalonok_nyitasa_13

Az előzőekből következően a fodrászati szolgáltatás nyújtása és a termékek helyben fogyasztás céljából történő felszolgálása – mint vendéglátás, illetve italszolgáltatás – az Áfa tv. alkalmazásában nem egy összetett, komplex ügylet keretében, hanem két önálló ügylet keretében valósul meg, és így a termékek költségei az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem minősíthetők a fodrászati szolgáltatás adóalapjába beépülő járulékos költségnek.

TEHÁT:

Figyelembe véve azt a tényt, hogy a fodrászok a termékeket kifejezetten az általuk ellenérték felszámítása nélkül, illetve ingyenesen teljesített vendéglátás és italszolgáltatás érdekében szerzik be és ténylegesen ez utóbbi célból használják, hasznosítják, a fodrászoknak, mint adóalanyoknak

  • sem az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti, belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás jogcímén, sem az Áfa tv. 14. § (2) bekezdés szerinti ingyenes szolgáltatásnyújtás jogcímén nem keletkezik adókötelezettségük, vagyis nem valósítanak meg Áfa tv. hatálya alá tartozó ügyletet;
  • az Áfa tv. 120. § a) pontja, a 124. § (1) bekezdés i) és k) pontja, a 125. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 125. § (2) bekezdés g) pontja alapján a termékek és azok alapanyagai, összetevői – mint italok és élelmiszerek – beszerzését terhelő előzetesen felszámított adóra vonatkozóan adólevonási joguk nem keletkezik, illetve annak gyakorlása fel sem merül, tekintettel arra, hogy 1) a termékek és azok alapanyagai, összetevői nem továbbértékesítési célt szolgálnak, illetve 2) a fodrászok a vállalkozásukon belül nem végeznek olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelyeknek az adóalapjába a termékek, és azok alapanyagai, összetevői közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépülnének (függetlenül attól, hogy a fodrászok alanyi adómentes minőségben járnak-e el vagy sem).

EZÉRT:

Az Áfa tv. hatálya alá nem tartozó, ellenérték felszámítása nélkül, illetve ingyenesen teljesített vendéglátással és italszolgáltatással összefüggésben Áfa tv. szerinti bizonylatokat, többek között pénztárgép útján előállított nyugtákat, nem kell kiállítaniuk.”

“Fodrászinfósan” összefoglalva:

Alapvetően egy olyan helyzetben, ahol a fő szolgáltatási ágat egy ilyen kereskedelmi promóció támogatna, szóba kerülhetne a pénztárgéphasználat, ugyanis akkor már adózási kötelezettséget vonna maga után a tevékenység. A fodrászszalonok esetében azonban erről nem beszélhetünk, ebből kifolyólag az ingyen felajánlott ételek és italok még nem indokolják a kötelező pénztárgéphasználatot!

fodraszszalonok_nyitasa_14

Ezek a Fodrászinfó cikkek érdekelhetnek még:

#1 Fodrászszalonok nyitása I. rész: a bejelentési kötelezettségekről röviden

#2 Fodrászszalonok nyitása II. rész: a leginkább félreérthető tárgykörök tisztázása

#3 Fodrászszalonok nyitása III. rész: 5 dolog, amire kérdezz rá az ÁNTSZ-nél!

#4 Fodrászszalonok nyitása IV. rész: röviden az érintésvédelemről

 

Szöveg: Fodrászinfó

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal // Központi Irányítás // Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Cover: itt

Képek: itt, itt, itt és itt

Ha érdekesnek találtad a cikket, köszönjük a lájkot és a megosztást! 🙂

Közzétéve: 2020-09-23 14:59

fodraszszalonok_nyitasa_cover1