Fodrászszalonok nyitása IV. rész: röviden az érintésvédelemről

fodraszszalonok_nyitasa_cover5

Minden szépségipari szakember álma, hogy egyszer a saját szalonjában fogadhassa vendégeit, és tulajdonosi pozícióval is kiszélesítse szakmai repertoárját. Az üzletnyitás azonban rengeteg kérdést felvet, ezért úgy döntöttünk, hogy körbejárjuk a témakört, és egy cikksorozat keretében osztjuk meg veletek a legfontosabb információkat. A negyedik részben az érintésvédelem jelentőségét tárgyaljuk röviden és érthetően. Érdemes végigolvasni, görgess!

Definiáljuk érthetően az érintésvédelmet!

Az érintésvédelem – ahogyan már a neve is utal rá -, a közvetett érintés elleni védelmet jelenti, aminek a folyamata több jogi és műszaki intézkedés egymásra épüléséből jön létre. Biztonsági eljárásként is definiálható, ugyanis célja a hiba esetén feszültség alá kerülő felületek véletlen érintéséből adódó balesetveszélyes helyzetek elkerülése/megelőzése. Ennek értelmében egy fodrászszalon esetében is, az elektromos berendezéseket és eszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok ne jelentsenek veszélyt se ránk, se a vendégeinkre. Az üzemszerűen feszültség alatt álló részek úgynevezett véletlen érintése ellen több óvintézkedési szint is tartozik:

  • 1. szint: alapvédelem biztosítása (például a vezetékek szigetelése)
  • 2. szint: hibavédelem, ennek a köznyelvi elnevezése az érintésvédelem (=amikor egy hiba következtében olyan rész is feszültség alá kerül, ami áramütést okoz)

Az érintésvédelem, tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelmet szolgálja. Ilyenkor a veszélyforrás az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő emberi szervezetre gyakorolt hatása.

JÓ, HA TUDOD:

A villamos rendszereket, azaz a falban futó vezetékeket, a kapcsolókat, a dugaszoló aljzatokat, a lámpatesteket vagy az egyéb rögzített villamos szerkezeteket a szaknyelv villamos berendezésnek nevezi. Ne tévesszen meg, a hajszárító, a lapvas stb. nem tartozik ebbe a fogalmi keretbe, azokat egyszerűen villamos eszközöknek hívják!

ENNEK ÉRTELMÉBEN:

A villamos berendezéseket a villamos műszaki biztonsági szabályzat előírása szerint kell kialakítani! A villamos műszaki biztonsági szabályzatot a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet tartalmazza. A rendeletek mindenkire nézve kötelezően betartandók!

HA SZERETNÉL MEGFELELNI A SZABVÁNYOKNAK:

  • A jogszabályok értelmében, a rögzített villamosberendezéseket a létesítéskor, majd később időszakosan is meg kell vizsgálni hogy az állapota, kialakítása az érvényben lévő műszaki követelményeknek megfelel-e.
  • Az érvényben lévő 10/2016.(IV.5) NGM rendelet a villamos berendezés üzembe helyezése előtt, és az előírt rendszerességgel időszakosan határozza meg az érintésvédelem ellenőrzését: az érintésvédelmi felülvizsgálat 3 évente kötelező!

fodraszszalonok_nyitasa_9

Az érintésvédelmi felülvizsgálat menete

Jelentősége: egy időszakos felülvizsgálat során, a szakember felméri hogy a villamos berendezés állapota nem romlott-e olyan mértékben, hogy az veszélyt jelentsen a környezetére. (Fontos tudni, hogy a felülvizsgáló nem hatóság, a felülvizsgálatot a szakember kizárólag a megrendelő felkérésére végzi el, segítő szándékú.) Az eljárás azért elengedhetetlen, mert ha igazoltan megtörtént, akkor egy villamos berendezés hibájából történt esetleges baleset, vagy egyéb káresemény (például tűz) kapcsán a büntetőjogi felelősség lekerül az üzemeltető válláról, érintésvédelmi felülvizsgálat hiányában viszont őt terheli.

Folyamat:

#1 A felülvizsgálat során a szakemberek speciális célműszereket alkalmaznak, amelyek segítségével hiba kiszűrő mérési adatokat készítenek. A felülvizsgálat során például minden csatlakozót végigmérnek.

#2 Az eszközök ilyenkor azonnal elmentik a friss eredményeket, aminek köszönhetően később a helyszíni jegyzetekkel és esetleges fotókkal összevetve, a felelős felülvizsgáló kiértékeli az eredményt. Minderről jegyzőkönyv készül, amelynek része egy minősítő irat és egy mérési jegyzőkönyv, probléma esetén pedig egy hibalistát is mellékelnek hozzá.

#3 Ennek következtében a hibákat a megszabott időn belül kell kijavítani, a jegyzőkönyvek egy példányban mindig a helyszínen kell tartani! A felülvizsgálat meglétét a hatóságok ellenőrizhetik, akik annak hiányát szankcionálhatják is. (Ilyen hatóság például a katasztrófavédelem.)

Jó, ha tudod:

A folyamatot követő dokumentációban mindenképp szerepelnek a felülvizsgálónak az adatai, a jogosultságának az igazolása, illetve felsorolásra kerülnek az alkalmazott szabványok, a vonatkozó jogszabályok, és a villamosberendezés tulajdonságai. Nem utolsó sorban egy táblázatos mérési jegyzőkönyvet is tartalmaz. A jegyzőkönyv joghatású dokumentum, ami gyakorlatilag az eljárás garanciáját jelenti.

Mikor kell elvégezni az érintésvédelmi felülvizsgálatot?

A felülvizsgálatokat a teljesen készre szerelt berendezésen lehet elvégezni, ezért, ezért, ha új kivitelezés történik, a felülvizsgálót akkor szükséges hívni, amikor már minden elkészült. Egy már meglévő üzlethelyiség átvételekor szintén szükség van felülvizsgálatra!

PRO TIPP: ügyelj rá, hogy minden lámpatest és dugaszoló aljzat a helyén legyen, mert már ezzel is elkerülhető a felesleges adminisztráció! (Az időszakos felülvizsgálatokat a jogszabályban megszabott időn belül kell elvégezni. A soron következő felülvizsgálat időpontját a jegyzőkönyvekben mindig feltüntetik.)

Mennyibe kerül egy ilyen eljárás?

Kis túlzással élve szinte bármennyibe kerülhet egy ilyen jellegű eljárás, ugyanis az árak “központilag” nincsenek szabályozva. Ebből kifolyólag érdemes mindig több helyen is érdeklődni! A díjszabás során mindig van egy alapdíj, ami már tartalmazza a jegyzőkönyvet, de végül a mérési pontok alapján számítják ki a teljes összeget. Mérési pontnak számítanak a(z)

  • elektromos csatlakozók,
  • lámpatestek,
  • egyéb rögzített villamos szerkezetek.

A lényeg, hogy az árat nem az épület vagy a helyiség mérete, hanem minden esetben a villamosberendezés nagysága alapján számítják. Miért? Mert egy 4000 négyzetméteres csarnokban is lehet, hogy csak 1 db dugalj van, de egy 50 négyzetméteres robotlaborban vagy irodában akár 40-50 mérési pont is lehet, aminek az ellenőrzése egyértelműen több munkával jár. Plusz költségként vannak, akik kiszállási díjat is felszámolnak, de sokszor azt már tartalmazza az alapdíj.

PRO TIPP: figyelj oda, hogy mindezután felszámolják-e még külön az ÁFA-t, vagy amit megadnak díjat, az már a végösszeg!

fodraszszalonok_nyitasa_10

Ezek a Fodrászinfó cikkek érdekelhetnek még:

#1 Fodrászszalonok nyitása I. rész: a bejelentési kötelezettségekről röviden

#2 Fodrászszalonok nyitása II. rész: a leginkább félreérthető tárgykörök tisztázása

#3 Fodrászszalonok nyitása III. rész: 5 dolog, amire kérdezz rá az ÁNTSZ-nél!

 

Készítette: Fodrászinfó

Külön köszönet:

Turi Norbert érintésvédelmi szakembernek

telefon:+36-30-874-4356

weblap: www.erintes-vedelem.hu

 

Cover: itt

Képek: itt és itt

Források: itt, itt, itt

Ha tetszett a cikk, köszönjük a lájkokat és a megosztást! 🙂

Közzétéve: 2020-09-16 10:29

fodraszszalonok_nyitasa_cover1