Fodrászszalonok nyitása II. rész: a leginkább félreérthető tárgykörök tisztázása

fodraszszalonok_nyitasa_cover2

Minden szépségipari szakember álma, hogy egyszer a saját szalonjában fogadhassa vendégeit, és tulajdonosi pozícióval is kiszélesítse szakmai repertoárját. Az üzletnyitás azonban rengeteg kérdést felvet, ezért úgy döntöttünk, hogy körbejárjuk a témakört, és egy cikksorozat keretében osztjuk meg veletek a legfontosabb információkat. A második részben a magyarországi önkormányzatok hivatalos állásfoglalása szerint, azokat a tárgyköröket tisztázzuk, amiből a legtöbb félreértés adódik. Ismerd meg cikkünkből a vásárlók könyvéhez és a megállítótáblához tartozó jogszabályokat!

A félreértések eredője

A cikksorozatunk első részében – ha érdekel, kattints ide –, már rámutattunk arra a tényre, hogy mi okozza a fodrászszalonok nyitásáról szóló témakör bonyolultságát. Egyértelműen egy olyan problematikáról beszélünk, amelynél a részletek, és az apró figyelmetlenségek szülik a félreértéseket. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a topik összegzése kapcsán külön hangsúlyt fektetünk azokra a pontokra, amelyekkel már sok helyen találkoztunk, de mégsem jutottunk konszenzusra. Ennek értelmében, amikor kérdéseinkkel felkerestük a magyarországi önkormányzatokat, külön rátértünk a vásárlók könyvéhez tartozó-, illetve a megállítótáblákhoz kapcsolódó jogszabályokra. Nézd csak:

1) A vendégkönyv/panaszkönyv milyen rendelethez kötött? Mi számít ilyen esetben szabályos kihelyezésnek? (Utóbbi kérdést azért tartjuk fontosnak, mert eddigi informálódásaink alapján találkoztunk olyan esettel, amikor a panaszkönyv melletti toll hiánya miatt a szalont megbüntették.)

2) Az utcára kihelyezhető megállítótábla engedélyhez kötött-e? Ha igen, akkor mit kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges szankciókat?

fodraszszalonok_nyitasa_5

Fodrászszalonok nyitása II. rész:

Összegzés a vásárlók könyvéhez-, illetve a megállítótáblához tartozó jogszabályokról

FIGYELEM: a cikk megírásához felkerestük Budapest összes kerületének az önkormányzatát, illetve megyei szinten is informálódtunk. Néhány helyről azonban NEM kaptunk választ, így A TÁJÉKOZTATÁS NEM TELJESKÖRŰ! Ha szalonnyitásban gondolkodsz, mindenképp keresd fel a területileg illetékes önkormányzatot, ugyanis bizonyos szabályok kerületi és megyei szinten is eltérhetnek!

#1 Vásárlók könyve: a témakörhöz kapcsolódó leggyakoribb kérdések és válaszok 

Itt a főváros IX. kerületének válaszait közöljük.

1) Melyik rendelet tartalmazza a vásárlók könyvével kapcsolatos tudnivalókat?

A vásárlók könyvével kapcsolatos tudnivalókat a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 25. §-a szabályozza.

2) Ha nem folytatok kereskedelmi tevékenységet, akkor is szükségem van a vásárlók könyvére?

Igen. Fodrászüzlet esetében, ha nincs kereskedelmi tevékenység csak szolgáltatás, nem kerül hitelesítésre a vásárlók könyve, de ebben az esetben is rendelkezni kell vele. A vásárlók könyvét, amennyiben az üzletben kereskedelmi tevékenységet nem végeznek, úgy a kereskedőnek kell hitelesítenie. Amennyiben az üzletben terméket is forgalmaznak, akkor a kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg kell becsatolni a vásárlók könyvét, melyet a nyilvántartásba vétel napjával a jegyző hitelesít.

3) Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a vásárlók könyvének, illetve hogyan kell elhelyezni az üzletben?

A kereskedelemről szóló 2005. évi törvény 5. § (4)-(5) bekezdése kimondja, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

25. § (1) A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható.

(2) A vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját.

4) Milyen szervek ellenőrizhetik a vásárlók könyvét?

A vásárlók könyvének vizsgálata a kereskedelmi hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság jogkörébe tartozik. A panaszvizsgálattal kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatóság a Fogyasztóvédelmi törvény alapján jár el. A kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.

Fontos tudnivaló:

Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.

5) Megbüntethetnek-e azért, mert nem helyeztem ki tollat a vásárlók könyve mellé?

A rendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely kötelezővé tenné a toll kihelyezését a vásárlók könyve mellé, azonban a fogyasztói panaszjog könnyebb érvényesítése érdekében célszerű lehet a toll biztosítása a panasz megtételének könnyítéséhez.

fodraszszalonok_nyitasa_6

#2 Megállítótábla: a legtöbb félreértés okozója

FIGYELEM: az utcára kihelyezhető megállítótáblákkal kapcsolatos szabályok kerületenként, településenként szinte mindenhol eltérőek, hiszen a kihelyezés szabályait (módját, fizetendő díjat) önkormányzati rendeletek állapítják meg. Éppen ennek értelmében most néhány budapesti kerületre lebontva, a teljesség igénye nélkül mutatjuk be, hogy milyen válaszlehetőségek léteznek ezzel kapcsolatban. A megállítótáblák kapcsán MINDENKÉPP keresd fel a saját önkormányzatodat, hiszen ebben az esetben tényleg ahány hivatalos szerv, valóban annyi válasz létezik!

Budapest V. kerület:

Az V. kerületi önkormányzat közigazgatási területén a megállítótáblák kihelyezése ugyan engedélyhez kötött, de azok kihelyezése nem megengedett a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. alapján. A tv. 11/B paragrafusa szerint a település közigazgatási területéhez  tartozó – az 1. mellékletben meghatározott – fokozott védelem alatt álló területeken lévő közterületeken és magánterületeken reklámhordozó és reklám – a jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el. Az 1. számú melléklet szerint a településkép védelme szempontjából kiemelt területnek számít a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe, és az V. kerület teljes területe ebbe beleesik.

A fent említett kivételek közé tartozik – azaz nem minősül reklámnak:

  • a cégtábla,
  • az üzletfelirat,
  • a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenés,
  • valamint az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

FIGYELJ ODA: az említett esetekben az V. kerületi Önkormányzat Építési és Műszaki Osztályával kell konzultálni, hogy az ügyben szükséges-e a településképi hozzájárulást vagy építési engedélyt beszerezni!

Budapest IX. kerület:

A IX. kerületben a megállító tábla kihelyezése főépítészi hozzájáruláshoz kötött, míg egy portál átalakítása, vagy cégér kihelyezése esetén településképi bejelentési eljárást kell indítani!

Budapest XIII. kerület:

A XIII. kerületben amennyiben a vállalkozó megállító táblát szeretne közterületre kihelyezni, úgy  közterület használati megállapodással kell rendelkeznie.

Budapest XVII. kerület:

A hatályos településképi jogszabályok szerint a megállítótábla reklámnak minősül és így közterületen elhelyezni ilyet már nem lehet, arra engedély nem adható, mivel reklám közterületen csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel helyezhető el (kizárólag utcabútoron, mely fogalom a jogszabályban pontosan meghatározott).

Budapest XX. kerület:

A XX. kerületben a közterületek használatáról és a használat rendjéről szóló önkormányzat rendelet szabályai szerint közterületen elhelyezett, oldalanként legfeljebb egy négyzetméteres felületű megállítótáblák elhelyezéséhez, fennmaradásához a Városgazdálkodási Osztályon közterülethasználati hozzájárulást kell beszerezni , és a közterület-használatért, közterület-használati díjat kell fizetni.

fodraszszalonok_nyitasa_3

A következő részben az ÁNTSZ-hez intézett kérdéseinket, és az ahhoz kapcsolódó válaszokat osztjuk meg veletek, de addig is szemezgess a következő Fodrászinfó cikkekből:

#1 Fodrászszalonok nyitása I. rész: a bejelentési kötelezettségekről röviden

#2 Hogyan növeljük bevételünket a fodrászszalonban?

#3 Modern fodrászszalonok: az évtized legmenőbb stílusjegyei

 

Szöveg: Fodrászinfó

Forrás: Budapest II., V., VII., IX., XI., XIII., XIV., XVII., XX. kerületi önkormányzata, illetve Debrecen-, Miskolc-, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Cover: itt

Képek: itt, itt és itt

Fontosnak találtad a cikket? Köszönjük, hogyha lájkolod és megosztod a kollégáiddal! 🙂

Közzétéve: 2020-09-02 14:14

fodraszszalonok_nyitasa_cover1