Ma már mindenkinek kaotikus a karácsony, pláne a szépségiparban! Fodrászok karácsonya ironikusan és viccesen, hogy egy kicsit te is ellazulhass!

Fodrászok karácsonya elméletben és gyakorlatban

Kis karácsony, nagy karácsony, elkészült már a fodrászom? Ha nem készült ide véle, főzök neki az estére, csak legyen karácsonyi frizurám! – énekli az ünnepi lázban égő vendég. Bizonyára neked is ismerős, az utolsó pillanatos karácsonyi feladatok sora. Bizonyára te sem gondosan csomagoltad el az égősort. Bizonyára egy napot ülsz felette, és mire végzel, észreveszed, hogy a fele se világít. Bizonyára te is bejelentkezel még gyorsan a körmösödhöz, kozmetikusodhoz és fodrászodhoz, mert nem csak a Kékestető, de te is el vagy havazva. Bizonyára…

DE MI TÖRTÉNIK, HA MINDEHHEZ HOZZÁJÁRUL MÉG MINDAZ, HOGY A SZÉPSÉGIPARBAN DOLGOZOL?

Képzeld csak el, hogy egy olyan szakmában dolgozol, amelyben egyszer sem sikerül elkészítened a halászlét. Képzeld csak el, hogy egy olyan szakmában dolgozol, ahol a mézeskalácsot csak hetekkel korábban vagy képes elkészíteni, vagy leginkább a családod többi tagja foglalatoskodik vele, ha szeretnétek ti is Mézit az asztalra…

Természetesen sok munkahellyel van ez így, de egy nagy különbség létezik: esetemben, az egy nap alatt 25 alkalommal leadott Reszkessetek betörőket sem tudom megnézni, mert készítem az aznap esti frizurád. Mindezek után eljutok oda, hogy takarítsak, díszítsek, főzzek, gyereket neveljek, majd csörög a telefon, és egy újabb bejelentkezés veszi kezdetét. A kérdés már csak az: vajon felveszem?

Hogyan is néz ki a fodrász karácsonya gyakorlatban? Megmutatom!

5.00 – Hajnalodik, kiugrom az ágyból

Felkelek hajnalok hajnalán, és még éppen elfog az érzés, vajon reggel van már, vagy csak az esti vendégem után kiszaladtam a szalonból, és hulla fáradtan elaludtam? Minden megtörténhet – hiszen ez nem csak a szeretet – de legalább annyira az utolsó pillanatos vendégek ünnepe is. Belebújok a kis mamuszomba, és mikor éppen orra buknék a földön hagyott girlandban, már csipog is a telefonom: „Ne haragudj, hogy ilyenkor, tudom, hogy mennyi dolgod van…” – és már le is zárom a telefon képernyőjét, hiszen honnan tudnád, hogyha képes vagy hajnali ötkor írni? Majd a mamuszcsoszogásom felváltja a kávéfőző zaja, majd még egy kis mamuszcsoszogás, kávékortyolás – és igaz, órák teltek el, de pillanatoknak érzem – már a kacsát bevágtam a sütőbe, serceg a hús és rotyog a leves, Karácsony van.

8.00 – Zombiból fodrász

Miután túljutottam a sütés-főzés krízisén, aminek ugyan még koránt sincs vége, megpillantom magam a tükörben: „Te jó ég, mint aki nem Szentestére, hanem halloweeni ijesztgetésre készül!” Bár valójában beiratkozhatnék busójárás tanfolyamra is, de ez még a jövő zenéje. Lecserélem kedvenc kis Rudolfos mamuszom – mert azért én is készültem az ünnepekre – felveszem kényelmes sportcipőmet, megigazítom a hajam – hogy előbb tűnjek Dorothynak, mint a nyugati boszorkánynak, na meg hitelesnek a szakmámban – felöltözök, és rohanok a szalonba, mint a kengyelfutó gyalogkakukk.

8.30 – Vendéghegyek

Első vendég kis karácsonyi konttyal, második vendég kis karácsonyi fonattal, harmadik vendég gyerekkel, negyedik vendég a székben ülve keresi, hogy hova mehet tovább körmöshöz, ötödik vendég már fél lábbal a szalon előtt, hogy rágyújtson, amikor eszembe jut: „Kivettem a kacsát, vagy már szénné égettem?”

14.00 – Hazafutás

„Jó választás volt ez a sportcipő” – gondolom magamban, miközben futok a karácsonyomért, majd nem csak az életem, de a Nike cipőm is kicsúszik a lábam alól, és egy jégtócsa közepén félig nevetve és sírva realizálom, hogy miért nem volt egyszerűbb csak hazatelefonálni. Miután megkerestem méltóságom utolsó morzsáját is, felállok, és a rohanásból egy kényelmesebb tempóra váltva végiggondolom, mit felejtettem még el. Gondolataimat egy folyamatos Messenger-csipogás váltja fel, amitől már görcsbe rándul a gyomrom: újabb vendég?

14.30 – Otthoni idill

A fa már ugyan áll, de a díszeket senki nem találja, és bármit is keresünk, a kérdésbombák mindig az én kezemben robbannak: „Hol van az égősor?”, „Kibogoztad már?”, „A girland miért van még a földön?” Közben szívesen válaszolnék, hogy „azért, mert szeretek reggel benne elesni.”, de megcsapja az orromat valami, valami égett szag. Máris a kiborulás szélén állok – biztosan a kacsa, – de szerencsére nem arról van szó, csupán a vasaló alatt hagytam az egyik pólómat. „Járulékos veszteség” – gondolom magamban. A telefon meg csipog, és csipog, kikapcsolom. Hála az égnek, nekem még vezetékes számom is van, amely szüntelenül csörömpöl. Felveszem, a legjobb barátnőm az: „Szia kedvesem, nem lenne gond, ha beugornék? Nem kell semmi extra, csak tudod, ne úgy nézzek már ki, mint egy főállású anya, legalább ma ne!”

15.30 – Vendéghegyek 2.0

Újra a szalonban, vendégek közt. Majdnem olyan, mint a Barátok közt, csak nincs egy Rózsa bisztró, ahol gyorsan megihatnék egy-két taktikai felest, hogy ellazuljak. Mindezt kompenzálja a sok személyes történet, vagy a feleségüket/férjüket szidják az emberek, de leginkább az anyóst, aki átszervezte az ünnepeket. Azt is meg tudom, hogy kinek van csípőprotézise, még akkor is, ha fogalmam sincs kiről beszélgetünk, és gyakorlatilag csak a frizurára koncentrálok. Azaz koncentrálnék. De nem baj, biztosan ő is feszült, mondja csak.

18.30 – Krízisvásárlás

Eldöntöttem, 18.00-nál nem dolgozok tovább, berohanok még gyorsan a helyi kisboltba venni ezt-azt, hisz utána már esélytelen, hogy bárhova is eljussak. Jó impulzusvásárló lévén haszontalanabbnál haszontalanabb dolgokat pakolok a kosárba, hogy mikor hazaérjek, biztos legyek benne, hogy mindent megvettem, csak azt nem, amit akartam. Ilyen a fodrászok karácsonya.

19.00 – Otthoni idill 2.0

Minden romokban, de még jó, hogy a család körbevesz. Terminátoraként tudom, hogy képes vagyok mindenre. Pár órával később már a girland a helyén, meg is terítettem, kacsa és a halászlé rendben van, nagyi hozza a mézeskalácsot. Egészen jól felöltöztem, a karácsonyfa még némi igazításra szorul ugyan, de nem vészes – majd odaáll elém a párom: „Ugye nem felejtetted el, hogy a vacsi előtt levágod a hajam még gyorsan.”

21.00 – Szenteste

Megvacsorázunk, ajándékozunk, boldogok vagyunk – természetesen mindenkinek rendben van a haja – elmeséljük a családi történeteket, úgy, ahogyan minden évben tesszük, és leülünk a tévé elé. Felcsillan a szemem: „Jajj, de szuper, megy a Reszkessetek betörők, ma én is…” – megnézném, ha nem aludnék el a mondat közepén. Kevin McCallister hangjánál is hangosabban hortyogok, de a családom így szeret!

És Neked hogy fog telni a Karácsony? Írd meg nekünk, kíváncsian várjuk!

BOLDOG – ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT – ÜNNEPEKET KÍVÁN A FODRÁSZINFÓ CSAPATA!

Képek: Pinterest