Nagy Edit 1978-ban kezdte pályafutását, 1983-tól pedig abban a vállalkozásban dolgozik, amelyet most egy betegség miatt eladni vagy megszüntetni kényszerül. Karrierjéről, betegségéről, és hogy mi köze ennek a fodrászathoz, erről kérdeztem Nagy Editet.

Aktívan dolgozik 1978 óta. Hogyan indult a karrierje?

Édesanyám Zalaegerszeg mellett vezetett egy kis élelmiszerboltot. Vele szemben, az út túloldalán volt egy fodrászüzlet. Oda bejárásom volt és annyira tetszett a szakma, hogy 8-9 évesen eldöntöttem, hogy fodrász leszek. Emellől nem is tántorodtam el soha. Nyaranta sokat jártam a szalonba, igyekeztem segíteni, nyolcadik után pedig felvételiztem a fodrásziskolába. Úgy éreztem, hogy ez a szakma nekem sosem fog nehézséget okozni. Nagyon jó helyen gyakorlatoztam, a Szolgáltató Szövetkezetnél, ráadásul az egyik fodrász elment szülni, így maradni is tudtam a helyén.

21 évesen aztán úgy döntöttem, hogy vállalkozó leszek. Kibéreltem egy üzlethelyiséget, berendeztem és 1983-ban elkezdtem építeni ezt a vállalkozást. A szüleim aggódtak, hiszen addig senki sem volt vállalkozó a családban. De vettem fel annyi hitelt, amiből ki tudtam gazdálkodni az indulást, a szakma pedig igazi szerelem számomra. Sosem értem, amikor az emberek csak a pénteket várják. Én mindig úgy éreztem, hogy ez számomra nem is munka. Sok emberrel találkozom, sok impulzus ér és jó kapcsolatot ápolok a vendégeimmel. A vendégeim egy része már 40 éve hozzám jár. 15 tanulót neveltem ki, a többség a szakmában maradt, néhányan pedig külföldre mentek.

Az utóbbi évek eseményei milyen hatással voltak erre a szerelemszakmára?

Nem számolhatok be nagyon rossz hatásokról. A járvány kezdetén én is otthon maradtam egy hónapig. De utána ugyanúgy visszajártak a vendégek. Nálam nagyon sok a heti fix vendég. Ők azok, akik nem tudnak otthon frizurát készíteni. Sok fodrász nem annyira díjazza a heti vendégeket, mert így sokkal több a szárítás naponta. Ők is festetnek és vágatnak, de sok a szárítás. De azt tudni kell, hogy bármilyen válság legyen is, a heti vendég az utolsó, aki ritkít vagy lemond időpontot. Az üzletem pedig ugyan bérlemény, de a főúti elhelyezkedés ellenére elviselhető a bérleti díja és a fűtésszámla is alig emelkedett.

Egy másik nehézség, amivel szembe kell néznie, az egy nemrég kialakult betegség. Mi ez a betegség és hogyan vette észre az első tüneteket?

Februárban tűnt fel, hogy vannak olyan időszakok, amikor egy kicsit lassabb a beszédem a szokásosnál. Ez az időszak néhány hétig tartott. Senkinek nem tűnt fel rajtam kívül. Májusban ez már állandósult, a lassú beszéd minden nap jelentkezett. Júniusra tovább lassult, ekkor elmentem kivizsgálásra. Mindenki azt hitte, hogy stroke. Hiába mondtam, hogy én tudom, nem erről van szó. Nem volt fájdalmam, nem volt lassabb a mozgásom és nem csökkent a teljesítményem. Úgy jöttem haza a kórházból, hogy azt mondták, semmi bajom.

A végén elmentem egy biorezonancia vizsgálatra. Ott kiderült, hogy a vegyi anyagok okozzák a problémát. Azóta szedek különböző cseppeket, táplálékkiegészítőket pedig már évek óta használok és intenzíven foglalkozom is velük. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy amíg nem hagyom abba a szakmát, addig a toxinok okozta irritáció és kár nem fog javulni és megszűnni. Jelenleg a legkíméletesebb termékeket használom, de így is fulladok egy egyszerű hajhabtól is.

Ebben a szakmában sokan használnak kemikáliákat, a legtöbb embernél mégsem jön elő semmilyen tünet. Mondtak Önnek valamit arról, hogy pontosan mi okozhatja a tüneteket?

Az orvosok nem mondtak semmit. Pár évvel ezelőtt észrevettem, hogy az ammóniás hajfestékektől folyik az orrom és váladékozik a szemem. Azóta ammóniamentes termékekkel dolgozom, de más nem történt. Hamarosan megyek tüdőgyógyászhoz; az asszisztenstől megkérdeztem, hogy valamilyen vizsgálattal kimutatható-e a pontos anyag. Az ugyanis rendben van, hogy abbahagyom a szakmát, de lehet, hogy ez a bizonyos anyag egy tusfürdőben vagy krémben is benne van. Azt a választ kaptam, hogy ilyen vizsgálat nincs. Esetleg magán úton a fővárosban, de az is kétséges.

Azt látom, hogy sok fodrásznál alakul ki valamilyen betegség. Mindenkinek más a gyengepontja, nekem lehet, hogy az idegrendszer. 61 éves vagyok, soha nem szedtem gyógyszert, nincsenek fájdalmaim. De vannak, akik nálam fiatalabbak és mégis abba kellett hagyniuk a munkát, mert gerincproblémáik lettek.

Az orvos-természetgyógyász szerint nálam csupán az a helyzet, hogy a méreganyag átütötte a vér-agy gátat. A szervezetnek pedig mindegy, hogy ezt a gátat a koronavírus tüskefehérjéje, egy nehézfém vagy valamilyen toxin üti át. A szervezet ezt méreganyagként fogja fel és kész. Az én esetemben valamilyen szépségipari vegyületre van a legnagyobb esély, ezzel találkozom napi szinten.

Milyen tanácsokat tudna adni a megelőzésre?

Van néhány nagyon fontos szempont. Sokszor olvasom, hogy a fodrászok nem tudnak szabadságra menni és napi szinten szednek fájdalomcsillapítókat, csak hogy dolgozhassanak.

Tudom, hogy fontos a munka és a pénz, de az egészséget nem szabad felülírni.

Én nagyon régóta szedek táplálékkiegészítőket és jó állapotban is van a testem.

Nagyon fontos az is, hogy mozogjunk: fussunk a jó levegőn vagy menjünk el konditerembe. A test jelez, ha baj van és arra mindig figyelni kell, nem érdemes elnyomni a fájdalmat. Arra is oda kell figyelni, hogy melyik termék mit tartalmaz. Fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk. Több fodrásztól hallottam, hogy csak az a lényeg, hogy olcsó legyen. A mi munkákban azonban nem tudjuk elkerülni ezen anyagok belélegzését. Ilyenkor viszont máris nem mindegy, mit lélegzünk be.

A diagnózis után hogyan indult tovább? Mi az orvosi útja ennek a helyzetnek?

Jelen állás szerint nincs orvosi kezelés. A kórházban nem is találtak meg semmit a két hónapos vizsgálat alatt. Voltam CT-n, MRI-n, fül-orr-gégésznél, endokrinológián, megnézték a nyaki ereimet, de mindent rendben találtak. A természetgyógyásztól kapott termékek egyelőre annyiban segítettek, hogy nem romlott az állapotom, de a legfontosabb, hogy elsőként a kiváltó okot szüntessük meg.

Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy (f)el kell adnia a vállalkozását. Hogyan tovább egy ilyen helyzetben?

Egyelőre nincsen komoly érdeklődő a vállalkozásra, én azonban december 31-gyel befejezem. Én még szántam magamnak bő 20 évet, ráadásul nagyon energikus vagyok, nem esik jól a betegség. Az ismerőseim tisztában vannak a problémámmal és támogatnak is mindenben. Néha viccesen még meg is jegyzik, hogy bizonyos napokon jobb a beszédem.

Ami a B-tervet illeti, van egy online vállalkozásom a táplálékkiegészítőkkel kapcsolatosan. Most szeretném minden energiámat a beszédem javításába, kondiba járásba és aztán ebbe a projektbe fektetni. Szeretek ezekkel a termékekkel foglalkozni, most pedig az egészség számomra különösen jó téma. Az élet egy csodálatos dolog és mindig minden helyzetből ki lehet hozni a legjobbat.

Ha fontosnak találod ezt a beszélgetést, megköszönjük, ha másokkal is megosztod! 🙂

Képek: Nagy Edit és Pexels