Adójogszabályi változások 2021-ben

Bár a 2021-es évre vonatkozó adójogszabályi változásokban nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten a fodrászokra vagy a szépségiparral foglakozó vállalkozásokra vonatkozna, több változás is érintheti a fodrászokat. Megkerestük a NAV sajtóosztályát, hogy foglalja össze nekünk a 2021-es adójogszabályi változásokat, hogy senkit se érjen meglepetés 2021. január 1-jétől.

Egyéni vállalkozókat érintő adójogszabályi változások 2021-ben

2021. január 1-jétől a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezheti a kötelező gazdasági kamarai regisztrációt is.

A jelenlegi legfeljebb 2 év helyett legfeljebb 3 évig szüneteltethető az egyéni vállalkozói tevékenység. A szünetelésről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesíti az illetékes területi gazdasági kamarát.

2021. január 1-jétől a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést kérhet a NAV-nál nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra.

szemelyi jovedelemado valtozasok 2021

Személyi jövedelemadó változások 2021-ben

2021. január 1-jétől kedvezően módosul a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata alapján érvényesíthető kisvállalkozói adókedvezményre vonatkozó szabályrendszer. A hitelszerződés megkötésének az időpontjától függetlenül a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthetővé válik. A kedvezmény már a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában is a módosított szabályok szerint érvényesíthető.

2020-ban változtak a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok, így az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételüket a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevételük teljes összegével csökkenthetik fejlesztési tartalékként (már a 20SZJA bevallásban is).

Az egyéni vállalkozó az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi tulajdonjogát az érvényes lízingszerződéssel, vagy kölcsönszerződéssel is igazolhatja.

kisadozo vallalkozasok teteles adojanak valtozasa 2021

Kisadózó vállalkozások tételes adójának változása 2021-ben

A katás vállalkozásoknál 2021. január 1-jétől lényeges változás, hogy a magánszemély csak egyetlen jogviszonyában lehet bejelentve kisadózóként.

2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozásnak, ha kifizetővel létesít szerződéses jogviszonyt, akkor a szerződés megkötésekor a kifizetőt írásban tájékoztatnia kell arról is, hogy

– kisadózó vállalkozásnak minősül,

– az adóalanyiság megszűnéséről, vagy az adóalanyiság újrakeletkezésének az időpontjáról.

A már fennálló szerződések esetén a kisadózó vállalkozásnak 2021. január 15-éig kell ezt a tájékoztatást megadnia a kifizetőnek.

2021. január 1-jétől új 40 százalékos mértékű adó lép érvénybe.

  1. Ha a kisadózó vállalkozás vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől[1] szerez bevételt, akkor a kifizetőnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a juttatott bevétel teljes összege után.

Ha a bevétel külföldi kifizetőtől érkezik, akkor a kisadózó vállalkozásnak kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót. Ebben az esetben az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka.

  1. Fentiek mellett 40 százalékos mértékű adó terheli a kifizetőt, ha a tárgyévben az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Ha a bevétel juttatója Art. szerinti kifizető, a 40 százalékos adó őt terheli.

Ha pedig a bevétel külföldi kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kisadózó vállalkozás. Ebben az esetben a kisadózó vállalkozás a 3 millió forint feletti bevételrész 71,42 százaléka után köteles a 40 százalékos adó megfizetésére.

Az előzőekben említett, új 40 százalékos mértékű adókötelezettség alá eső bevételeket a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni.

A külföldi kifizetőtől szerzett bevételek után fizetendő 40 százalékos mértékű adó évente kell bevallani, a tárgyévet követő év február 25-éig a 21KATA nyomtatvány újonnan kialakított KULF lapján.

Ha a kisadózó vállalkozás olyan Art. szerinti kifizetőtől szerzett bevételt, mellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor a kifizető nevéről, címéről és a naptári évben megszerzett bevétel összegéről értékhatár nélkül adatot kell szolgáltatnia a 21KATA nyomtatványon.

kisvallalati ado valtozasai 2021

Kisvállalati adót érintő változások 2021-ben

  1. A kisvállalati adókulcs csökkenése

2021. január 1-jétől a kisvállalati adó (kiva) és adóelőleg mértéke 12 százalékról 11 százalékra csökken. Az adóalap számításának módja és a kisvállalati adó által kiváltott adónemek köre (társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás) továbbra sem változik.

  1. A belépési értékhatárok emelkedése

A 2020. december 1-jéig hatályos szabályok szerint az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ha – más feltételek teljesítése mellett – az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele, valamint mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot. 2020. december 1-jétől ez a két értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik. Ha egy társaságiadó-alany 2021. január 1-jei hatállyal szeretne áttérni a kisvállalati adózásra, akkor erre vonatkozó bejelentését a NAV-nál 2020. december hónapjában meg kell tennie.

  1. A megszűnés szabályainak változása

A belépési értékhatár változása következtében emelkedik a megszűnésre vonatkozó összeghatár is. 2021. január 1-jétől 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik a bevételi értékhatár, amelynek a negyedév első napján történő meghaladása esetén a kisvállalati adóalanyiság a negyedév első napját megelőző nappal megszűnik. A mérlegfőösszeg vonatkozásában a törvény nem határoz meg megszűnési kritériumot.

A korábbi szabályok szerint adóalanyiság megszűnt az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. 2021. január 1-jétől, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti, akkor az adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, így az adóalanyiság nem szűnik meg.

  1. Áttérés a társasági adó hatálya alá – áttérési különbözet

A társasági adó hatálya alá áttérő az adózónak a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével kapcsolatban 2021. január 1-jétől hatályos szabály pontosítja és módosítja a korábbi áttérési, így különösen az áttérési különbözet megállapítására vonatkozó szabályokat. Ezzel kapcsolatban részletes információk találhatók a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n, a 92. számú információs füzet 5. pontjában.

Új előírás, hogy 2021. január 1-jétől a kisvállalati adóalanynak nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza az áttérési különbözet, a lekötött tartalék összegének meghatározásához szükséges adatokat.

tarsasagi ado valtozasai 2021

A társasági adót érintő változások 2021-ben

  1. Fejlesztési tartalék felső korlátjának megnövelése

2021. január 1-jétől a fejlesztésitartalék-képzés alapján igénybe vehető társaságiadóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig érvényesíthető. A 10 milliárd forintos korlát – amely 2019. január 1-jétől váltotta fel a korábbi 500 millió forintos összeget – megszűnik. A módosított szabályozás első alkalommal a 2021-es adóévre alkalmazható.

  1. A kkv-k fejlesztési adókedvezménye beruházási értékhatárának enyhítése

A kis- és középvállalkozások beruházásaik után sajátos, az általánosnál kedvezőbb feltételek mentén vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt. 2021. január 1-jétől a kisvállalkozásokra legalább 200 millió forintos, a középvállalkozásokra legalább 300 millió forintos jelenértékben meghatározott értékhatár vonatkozik. Ezek az összeghatárok a 2020. december 31-ét követően megkezdett fejlesztésekre vonatkoznak.

  1. Energiahatékonysági adókedvezmény szigorítása

A személygépkocsi és az elektromos személygépkocsi beszerzése, felújítása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni. A társaságiadó-kedvezményből történő kizárás a pályázati úton történő támogatás lehívását nem befolyásolja.

  1. Oktatási és képzési költség elszámolhatósága 

2021. július 1-jét megelőzően a kifizető által viselt képzés költsége minden további feltétel nélkül elismertnek minősült. A módosítás alapján az automatikus elismertséghez meghatározott feltételeket kell teljesíteni és nyilatkozatnak is rendelkezésre kell állnia.

Ez a módosítás az ellenőrizhetőséget erősíti. A módosított szabálynak meg nem felelő oktatási és képzési költség mindazonáltal nem feltétlenül minősül adóalapnövelő tételnek, hiszen nincs kizárva, hogy az adózó bizonyítsa, hogy az adott konkrét képzés költsége a vállalkozási, bevételszerző tevékenységével közvetlen összefüggésben van, valódi előnyt jelent a gazdálkodásban.

altalanos forgalmi ado valtozasok 2021

Az általános forgalmi adót érintő változások 2021-ben

Általános forgalmi adó szempontjából a változások azokat érintik, akik az Áfa tv.[2] 5.§-a alapján adóalanyoknak tekintendőek. A 2021-es adójogszabály változások jelentős részben érintik az általános forgalmi adót, és természetesen elvben és általánosságban nem zárható ki a kérdésben megnevezett szolgáltatói kör sem a változásokkal érintettek köréből, válaszunkban azonban szorítkozunk az életszerűségre, és az Áfa tv. azon változásaiba adunk betekintést, melyek az ismertetett tevékenységi körből fakadóan vélelmezhetően érinthetik a fodrász tevékenységet végző adóalanyokat.

2021. január 4-étől változnak a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség szabályai, mely módosítások alapvetően a számlakibocsátói oldalt érintik: az áfaalany által kiállított, kibocsátott minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amelyre az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandóak. Főszabály szerint adatot kell szolgáltatni a belföldi áfaalany Áfa tv. szerint belföldön teljesített ügyletéről kiállított (kibocsátott) számla adatairól, függetlenül attól, hogy mi a jogállása a számlán vevőként feltüntetett partnernek. 2021. január 4-től tehát a nem áfaalany (akár belföldi akár külföldi természetes személy, jogi személy, szervezet) részére, továbbá a nem belföldi (azaz más tagállami vagy harmadik országbeli) áfaalany részére kiállított (kibocsátott) számlák adatairól is kötelezővé válik a számlaadatok beküldése a NAV-hoz.

Az online számlaadat-szolgáltatást továbbra is a NAV Online Számla rendszerén keresztül kell teljesíteni (https://onlineszamla.nav.gov.hu/home). Számlázó programmal kiállított számláról a számlázó programnak kell automatikusan, a számlakiállítás után azonnal teljesíteni az adatszolgáltatást[3], kézi számláról pedig manuálisan kell felrögzíteni a számlaadatokat a számla kibocsátását követő 4 naptári napon belül, az Online Számla rendszer számlaadat-rögzítő felületén a rendszerbe történő előzetes regisztrációt követően. Ha a kézi számlán szereplő áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az adatszolgáltatást a bizonylat kibocsátását követő naptári napon belül kell megtenni – ebben nincsen változás 2021-től.

Az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania, a törvény a 165.§-ában meghatározott feltételek mellett azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany számla helyett nyugta kibocsátásáról is gondoskodhat. (2021. július 1-jétől a korábban feltételként meghatározott fizetési módok kikerülnek a törvény szövegéből, így nem képezik feltételét a számlakibocsátás alóli mentesülésnek.) Ha a vevő/szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany, a vételár nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevő nem kér számlát (illetve 2021. június 30-ig további feltétele a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülésnek a meghatározott fizetési móddal, pl. készpénzzel történő fizetés), abban az esetben a fodrász jogosult számla helyett nyugtát kibocsátani. A kézi nyugta adattartalmáról azonban nem kell és nem is lehet adatot szolgáltatni, az online pénztárgéppel kibocsátott nyugtáról pedig – ahogyan eddig is – maga a pénztárgép szolgáltat adatot, így erről sem kell és nem is lehet az Online Számla rendszerben adatot szolgáltatni.

Nem vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a pénztárgéppel előállított számlára sem, tekintve, hogy az nem minősül nyomtatvány alkalmazásával kibocsátott számlának, és a Számlarendelet[4] alapján számlázó programmal kiállított számlának sem.

2021. július 1-jétől hatályos szabály, hogy belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8 számjegyét.

A szabályozás vállalkozási formától függetlenül vonatkozik az áfaalanyokra. Fontos hangsúlyozni, hogy az online számlaadat-szolgáltatási (azaz a kibocsátói oldalt érintő) kötelezettség az alanyi mentességet választó adóalanyra is vonatkozik, akkor is, ha a jövedelemadózásra a Katv.[5] szerinti szabályokat alkalmazza.

Számlabefogadóként – 2020. július 1-jétől értékhatártól függetlenül – adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is azon számla tekintetében keletkezik, amely alapján az áfaalany adólevonási jogot gyakorol. Ezt a kötelezettséget abban az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell teljesíteni, amikor az adott számla alapján az áfaalany adólevonási jogát gyakorolja. A kötelezettség az adott időszaki ’65-ös bevallás M-es lapján teljesítendő.

Jövő évi változás, hogy az áfaalany bevallási kötelezettségét a NAV által elkészített áfabevallási tervezettel is teljesítheti az Áfa tv. vonatkozó, 2021. július 1-től hatályos rendelkezése[6] szerint.

A bevallástervezetben a NAV a nyilvántartásában szereplő, az adóalany által fizetendő-, és az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adó alapját és az adó összegét mutatja ki. A bevallástervezetet adatait alapvetően az online számlaadat-szolgáltatásból és az online pénztárgépekből származó, adóalanyok által beküldött adatok alkotják. A tervezet az elfogadás nélkül nem válik automatikusan az adóalany áfabevallásává, a tervezetben rendelkezésre bocsátott adatok módosíthatóak, kiegészíthetőek. A tervezet használata az adóalanyok számára lehetőség, nem kötelezettség. Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a NAV áfabevallási tervezetet nem készít.

A Kertv.[7] 2021. január 1-jétől hatályos 5/F. §-a értelmében a Pénztárgép rendelet[8] 1.§-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 31. pontja

[2] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

[3] A részletszabályokat a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet tartalmazza

[4] a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet

[5] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény.

[6] Áfa tv. 2021. július 1-től hatályos 184.§-a

[7] A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

[8] A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet

Ezek a cikkek esetleg érdekelhetnek még:

Fodrászszalonok nyitása V. rész: pénztárgéphasználat? A NAV válaszolt!

Törj a csúcsra 2021-ben a digitalizációval!

Fodrászszalonok nyitása I. rész: a bejelentési kötelezettségekről röviden

Szöveg: NAV és Fodrászinfó

Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg kollégáiddal is! 

Közzétéve: 2020-12-15 17:02