Bár a 2021-es évre vonatkozó adójogszabályi változások témakörében nincs olyan rendelkezés, amely kifejezetten a fodrászokra vagy a szépségiparral foglakozó vállalkozásokra vonatkozna, több változás is érintheti a fodrászokat. Megkerestük a NAV sajtóosztályát, hogy foglalja össze nekünk a 2021-es adójogszabályi változásokat, hogy senkit se érjen meglepetés 2021. január 1-jétől.

Egyéni vállalkozókat érintő adójogszabályi változások 2021-ben

2021. január 1-jétől a tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezheti a kötelező gazdasági kamarai regisztrációt is.

A jelenlegi legfeljebb 2 év helyett legfeljebb 3 évig szüneteltethető az egyéni vállalkozói tevékenység. A szünetelésről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesíti az illetékes területi gazdasági kamarát.

2021. január 1-jétől a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést kérhet a NAV-nál nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra.

Személyi jövedelemadó változások 2021-ben

2021. január 1-jétől kedvezően módosul a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata alapján érvényesíthető kisvállalkozói adókedvezményre vonatkozó szabályrendszer. A hitelszerződés megkötésének az időpontjától függetlenül a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthetővé válik. A kedvezmény már a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában is a módosított szabályok szerint érvényesíthető.

2020-ban változtak a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok, így az egyéni vállalkozók a vállalkozói bevételüket a vállalkozói költségek levonása után fennmaradó vállalkozói bevételük teljes összegével csökkenthetik fejlesztési tartalékként (már a 20SZJA bevallásban is).

Az egyéni vállalkozó az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi tulajdonjogát az érvényes lízingszerződéssel, vagy kölcsönszerződéssel is igazolhatja.

Kisadózó vállalkozások tételes adójának változása 2021-ben

A katás vállalkozásoknál 2021. január 1-jétől lényeges változás, hogy a magánszemély csak egyetlen jogviszonyában lehet bejelentve kisadózóként.

2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozásnak, ha kifizetővel létesít szerződéses jogviszonyt, akkor a szerződés megkötésekor a kifizetőt írásban tájékoztatnia kell arról is, hogy

– kisadózó vállalkozásnak minősül,

– az adóalanyiság megszűnéséről, vagy az adóalanyiság újrakeletkezésének az időpontjáról.

A már fennálló szerződések esetén a kisadózó vállalkozásnak 2021. január 15-éig kell ezt a tájékoztatást megadnia a kifizetőnek.

2021. január 1-jétől új 40 százalékos mértékű adó lép érvénybe.

• Ha a kisadózó vállalkozás vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől[1] szerez bevételt, akkor a kifizetőnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a juttatott bevétel teljes összege után.
  

Ha a bevétel külföldi kifizetőtől érkezik, akkor a kisadózó vállalkozásnak kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót. Ebben az esetben az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka.

• Fentiek mellett 40 százalékos mértékű adó terheli a kifizetőt, ha a tárgyévben az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételt juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Ha a bevétel juttatója Art. szerinti kifizető, a 40 százalékos adó őt terheli.

Ha pedig a bevétel külföldi kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kisadózó vállalkozás. Ebben az esetben a kisadózó vállalkozás a 3 millió forint feletti bevételrész 71,42 százaléka után köteles a 40 százalékos adó megfizetésére.

Az előzőekben említett, új 40 százalékos mértékű adókötelezettség alá eső bevételeket a 12 millió forintos értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni.

A külföldi kifizetőtől szerzett bevételek után fizetendő 40 százalékos mértékű adó évente kell bevallani, a tárgyévet követő év február 25-éig a 21KATA nyomtatvány újonnan kialakított KULF lapján.

Ha a kisadózó vállalkozás olyan Art. szerinti kifizetőtől szerzett bevételt, mellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor a kifizető nevéről, címéről és a naptári évben megszerzett bevétel összegéről értékhatár nélkül adatot kell szolgáltatnia a 21KATA nyomtatványon.

Kisvállalati adót érintő változások 2021-ben

1. A kisvállalati adókulcs csökkenése

2021. január 1-jétől a kisvállalati adó (kiva) és adóelőleg mértéke 12 százalékról 11 százalékra csökken. Az adóalap számításának módja és a kisvállalati adó által kiváltott adónemek köre (társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás) továbbra sem változik.

2. A belépési értékhatárok emelkedése

A 2020. december 1-jéig hatályos szabályok szerint az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ha – más feltételek teljesítése mellett – az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele, valamint mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot. 2020. december 1-jétől ez a két értékhatár 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik. Ha egy társaságiadó-alany 2021. január 1-jei hatállyal szeretne áttérni a kisvállalati adózásra, akkor erre vonatkozó bejelentését a NAV-nál 2020. december hónapjában meg kell tennie.

3. A megszűnés szabályainak változása

A belépési értékhatár változása következtében emelkedik a megszűnésre vonatkozó összeghatár is. 2021. január 1-jétől 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedik a bevételi értékhatár, amelynek a negyedév első napján történő meghaladása esetén a kisvállalati adóalanyiság a negyedév első napját megelőző nappal megszűnik. A mérlegfőösszeg vonatkozásában a törvény nem határoz meg megszűnési kritériumot.

A korábbi szabályok szerint adóalanyiság megszűnt az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. 2021. január 1-jétől, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti, akkor az adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, így az adóalanyiság nem szűnik meg.

4. Áttérés a társasági adó hatálya alá – áttérési különbözet

A társasági adó hatálya alá áttérő az adózónak a kisvállalati adóalanyiság megszűnésével kapcsolatban 2021. január 1-jétől hatályos szabály pontosítja és módosítja a korábbi áttérési, így különösen az áttérési különbözet megállapítására vonatkozó szabályokat. Ezzel kapcsolatban részletes információk találhatók a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n, a 92. számú információs füzet 5. pontjában.

Új előírás, hogy 2021. január 1-jétől a kisvállalati adóalanynak nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza az áttérési különbözet, a lekötött tartalék összegének meghatározásához szükséges adatokat.

A társasági adót érintő változások 2021-ben

1. Fejlesztési tartalék felső korlátjának megnövelése

2021. január 1-jétől a fejlesztésitartalék-képzés alapján igénybe vehető társaságiadóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig érvényesíthető. A 10 milliárd forintos korlát – amely 2019. január 1-jétől váltotta fel a korábbi 500 millió forintos összeget – megszűnik. A módosított szabályozás első alkalommal a 2021-es adóévre alkalmazható.

2. A kkv-k fejlesztési adókedvezménye beruházási értékhatárának enyhítése

A kis- és középvállalkozások beruházásaik után sajátos, az általánosnál kedvezőbb feltételek mentén vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt. 2021. január 1-jétől a kisvállalkozásokra legalább 200 millió forintos, a középvállalkozásokra legalább 300 millió forintos jelenértékben meghatározott értékhatár vonatkozik. Ezek az összeghatárok a 2020. december 31-ét követően megkezdett fejlesztésekre vonatkoznak.

3. Energiahatékonysági adókedvezmény szigorítása

A személygépkocsi és az elektromos személygépkocsi beszerzése, felújítása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni. A társaságiadó-kedvezményből történő kizárás a pályázati úton történő támogatás lehívását nem befolyásolja.

4. Oktatási és képzési költség elszámolhatósága

2021. július 1-jét megelőzően a kifizető által viselt képzés költsége minden további feltétel nélkül elismertnek minősült. A módosítás alapján az automatikus elismertséghez meghatározott feltételeket kell teljesíteni és nyilatkozatnak is rendelkezésre kell állnia.

Ez a módosítás az ellenőrizhetőséget erősíti. A módosított szabálynak meg nem felelő oktatási és képzési költség mindazonáltal nem feltétlenül minősül adóalapnövelő tételnek, hiszen nincs kizárva, hogy az adózó bizonyítsa, hogy az adott konkrét képzés költsége a vállalkozási, bevételszerző tevékenységével közvetlen összefüggésben van, valódi előnyt jelent a gazdálkodásban.

Adójogszabályi változások: Az általános forgalmi adót érintő változások 2021-ben

Általános forgalmi adó szempontjából a változások azokat érintik, akik az Áfa tv.[2] 5.§-a alapján adóalanyoknak tekintendőek. A 2021-es adójogszabály változások jelentős részben érintik az általános forgalmi adót, és természetesen elvben és általánosságban nem zárható ki a kérdésben megnevezett szolgáltatói kör sem a változásokkal érintettek köréből, válaszunkban azonban szorítkozunk az életszerűségre, és az Áfa tv. azon változásaiba adunk betekintést, melyek az ismertetett tevékenységi körből fakadóan vélelmezhetően érinthetik a fodrász tevékenységet végző adóalanyokat.

2021. január 4-étől változnak a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség szabályai, mely módosítások alapvetően a számlakibocsátói oldalt érintik: az áfaalany által kiállított, kibocsátott minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amelyre az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandóak. Főszabály szerint adatot kell szolgáltatni a belföldi áfaalany Áfa tv. szerint belföldön teljesített ügyletéről kiállított (kibocsátott) számla adatairól, függetlenül attól, hogy mi a jogállása a számlán vevőként feltüntetett partnernek. 2021. január 4-től tehát a nem áfaalany (akár belföldi akár külföldi természetes személy, jogi személy, szervezet) részére, továbbá a nem belföldi (azaz más tagállami vagy harmadik országbeli) áfaalany részére kiállított (kibocsátott) számlák adatairól is kötelezővé válik a számlaadatok beküldése a NAV-hoz.

Az online számlaadat-szolgáltatást továbbra is a NAV Online Számla rendszerén keresztül kell teljesíteni (https://onlineszamla.nav.gov.hu/home). Számlázó programmal kiállított számláról a számlázó programnak kell automatikusan, a számlakiállítás után azonnal teljesíteni az adatszolgáltatást[3], kézi számláról pedig manuálisan kell felrögzíteni a számlaadatokat a számla kibocsátását követő 4 naptári napon belül, az Online Számla rendszer számlaadat-rögzítő felületén a rendszerbe történő előzetes regisztrációt követően. Ha a kézi számlán szereplő áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az adatszolgáltatást a bizonylat kibocsátását követő naptári napon belül kell megtenni – ebben nincsen változás 2021-től.

Az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania, a törvény a 165.§-ában meghatározott feltételek mellett azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany számla helyett nyugta kibocsátásáról is gondoskodhat. (2021. július 1-jétől a korábban feltételként meghatározott fizetési módok kikerülnek a törvény szövegéből, így nem képezik feltételét a számlakibocsátás alóli mentesülésnek.) Ha a vevő/szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany, a vételár nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevő nem kér számlát (illetve 2021. június 30-ig további feltétele a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülésnek a meghatározott fizetési móddal, pl. készpénzzel történő fizetés), abban az esetben a fodrász jogosult számla helyett nyugtát kibocsátani. A kézi nyugta adattartalmáról azonban nem kell és nem is lehet adatot szolgáltatni, az online pénztárgéppel kibocsátott nyugtáról pedig – ahogyan eddig is – maga a pénztárgép szolgáltat adatot, így erről sem kell és nem is lehet az Online Számla rendszerben adatot szolgáltatni.

Nem vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a pénztárgéppel előállított számlára sem,

2021. július 1-jétől hatályos szabály, hogy belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8 számjegyét.

A szabályozás vállalkozási formától függetlenül vonatkozik az áfaalanyokra. Fontos hangsúlyozni, hogy az online számlaadat-szolgáltatási (azaz a kibocsátói oldalt érintő) kötelezettség az alanyi mentességet választó adóalanyra is vonatkozik, akkor is, ha a jövedelemadózásra a Katv.[5] szerinti szabályokat alkalmazza.

Számlabefogadóként – 2020. július 1-jétől értékhatártól függetlenül – adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is azon számla tekintetében keletkezik, amely alapján az áfaalany adólevonási jogot gyakorol. Ezt a kötelezettséget abban az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell teljesíteni, amikor az adott számla alapján az áfaalany adólevonási jogát gyakorolja. A kötelezettség az adott időszaki ’65-ös bevallás M-es lapján teljesítendő.

Jövő évi változás, hogy az áfaalany bevallási kötelezettségét a NAV által elkészített áfabevallási tervezettel is teljesítheti az Áfa tv. vonatkozó, 2021. július 1-től hatályos rendelkezése[6] szerint.

A bevallástervezetben a NAV a nyilvántartásában szereplő, az adóalany által fizetendő-, és az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított általános forgalmi adó alapját és az adó összegét mutatja ki. A bevallástervezetet adatait alapvetően az online számlaadat-szolgáltatásból és az online pénztárgépekből származó, adóalanyok által beküldött adatok alkotják. A tervezet az elfogadás nélkül nem válik automatikusan az adóalany áfabevallásává, a tervezetben rendelkezésre bocsátott adatok módosíthatóak, kiegészíthetőek. A tervezet használata az adóalanyok számára lehetőség, nem kötelezettség. Az alanyi adómentességet választó adóalanyoknak a NAV áfabevallási tervezetet nem készít.

A Kertv.[7] 2021. január 1-jétől hatályos 5/F. §-a értelmében a Pénztárgép rendelet[8] 1.§-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 31. pontja

[2] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

[3] A részletszabályokat a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet tartalmazza

[4] a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014 (VI.30.) NGM rendelet

[5] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény.

[6] Áfa tv. 2021. július 1-től hatályos 184.§-a

[7] A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

[8] A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet

Szöveg: NAV és Fodrászinfó