Beszélgetés a tanulóképzésről Kökény Ferenccel

Kökény Ferenc tanulójával a miskolci kézműves kupán 2014 - fodraszinfo.com

A fodrásztanuló képzés az elmúlt évek változásai tükrében egy nagyon forró talaj, ezért úgy gondoltuk, mindenképp ide merészkedünk. Először Kökény Ferenc Aranykoszorús fodrászmesterrel beszélgettünk e téma kapcsán, akit nemcsak a változásokról, változtatásokról, hanem saját tanulói hozzáállásáról, személyes tapasztalatairól is kérdeztünk. Az interjú „stílusosan” a Szakma Sztár Fesztiválon készült, ahol Kökény Ferenc a döntőbe jutott nyolc fiatalt is zsűrizte.

Mit gondolsz a fodrásztanulók képzésének változásairól?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Feltételezem, hogy nem minden fodrászüzletben van kozmetika, manikűr, műköröm. Most ezeknek a mestereknek meg kell oldaniuk, akár el kell küldeniük máshová a tanulóikat, hogy megtanulják a masszírozást, manikűrt. Az, hogy minél többet tud valaki, az nem baj. De ezek a szakmák nem kapcsolódnak szorosan a fodrászathoz. Szoktam mondani, hogy mindenki maradjon a kaptafánál. Egy jóval korábbi rendelettel pedig abszolút nem értek egyet.

Melyikkel?  
Azzal, hogy bárki tarthat már fodrászképzést. Az, hogy maszek iskolák léteznek, az teljesen rendben van. De vegyünk egy számot, egy teljesen fals számot. Mondjuk azt, hogy évente 300 fodrász végez egész évben az ország területén. Több persze, de most mondjuk ezt. Amikor megkérdezek valakit, hogy szerinte mennyien fognak elhelyezkedni fodrászként és megélni belőle, azt a választ szoktam kapni, hogy a háromnegyed része. Ez szerintem egy óriási nagy tévedés. A háromnegyed része éppen hogy nem tud elhelyezkedni. Mert a fodrászatot, kozmetikát nem lehet megtanulni annyi idő alatt, amíg tanuló valaki. Csakis az alapot lehet megtanulni. Folytassuk a számítást: a 300-at vegyük alapul, amiből 50-en elhelyezkednek. A fennmaradó 250 ember nem tud elhelyezkedni. Mondjuk azt, hogy nem is fusizik, nem is jár házhoz, csak azt vegyük, hogy levágja a mamája, papája, barátja és barátnője haját. Az összesen négy ember. Négy vendég. Szorozzuk meg 250-nel, az 1000 vendég. 1000, aki havonta a fodrászüzletből hiányzik. Visszamenőleg, ha számolunk tíz vagy tizenöt évet, döbbenetes szám jön ki. Ezért nem értek egyet ezekkel a maszek és alapítványi iskolákkal, mert sokan üzletet csinálnak belőle. Természetesen tisztelet a kivételnek, ezt ki szeretném emelni!

És az ott tanuló fodrásztanulók kevesebbet tudnak?
Nos, engem azért nem hívnak vizsgáztatni. Mert bizony gyengébben teljesítenek. És mert van, hogy a tanulók munkáját nem tudom leosztályozni. Nem akarok senkit megbántani, de ilyen is van, tisztelet a kivételnek. Ez persze nem az ott oktató mesterek hibája. Mikor sok üres fodrászüzletet látunk, ezen is el kell gondolkodnunk, bizony ez is befolyásolja. Persze amelyik tanuló nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megtanulja a szakmát, az alapokat, az el is fog tudni helyezkedni.

Te hogyan válogatod meg tanulóidat?
Én azt szoktam kérdezni a tanulóimtól első körben, hogy fodrász szeretne lenni, vagy fodrász akar lenni? Ha csupán »szeretne« fodrász lenni, akkor elvegetál. Amelyik viszont fodrász AKAR lenni, az bizony az is lesz, mert mindent elkövet, hogy részt vegyen olyan tanfolyamokon, képzéseken, ahol minél többet lát, tanul, minél jobban elsajátítja a tudást, és megvan a szakma iránti alázat. Mivel ez gyakorlati szakma, nem tudja mindenki jól átadni. És ezt a szakmát megtanítani nem lehet, csak tanítani és ez óriási differencia.

Most van nálad tanuló?
Két végzős van nálam. Még egy volt, de elbúcsúztunk, mert nem láttam benne azt a temperamentumot, azt a kereskedői vénát, ami kell ehhez a szakmához. Nekünk, fodrászoknak kicsit kereskedőnek is kell lennünk, hiszen azt a munkát, amit adunk, el is kell tudni adnunk. Nem lehet azt, hogy leül a vendég, levágjuk a haját, majd szevasz. A vendéggel kontaktust kell teremteni. Orvosok, fodrászok, szabók. Mindre igaz: kontaktust kell teremteni a vendéggel, pácienssel. Ha valaki odafigyel, hogy ne öregedjen meg szakmailag – teljesen mindegy, hogy hány éves, én már hetven is elmúltam (nevet) –, generációk járhatnak hozzá. Az a visszaigazolás, mikor a különböző generáció elfogadja a munkát.

Mi is kell az elfogadáshoz?
Kedvesség, udvariasság, jól és becsületesen kiszolgálni a vendéget.

Mi az igazi visszaigazolás, hogy jól végzed munkád?
Mikor egy gyerek azt mondja, hogy »tök jó a hajam«. Ennél nagyobb fizetség nem is kell.

Hozzád is generációk járnak?
Igen. Idén 56 éve vagyok a szakmában. Van olyan vendégem, aki több mint ötven éve jár hozzám. És ugye annak a gyerek, unokája is. Itt már barátságok szövődnek. Tud az ember mindent: hol lakik, mit csinál, mi a kedvenc étele a kedves vendégnek. Aradszky László már nem jár hozzám, mert fodrász a felesége, viszont a fia meg a két unokája hozzám jár. Csak hogy egy példát mondjak.

Kökény Ferenc Hajas Lászlóval és Szécsényi Istvánnal a 2012-es Magyar Bajnokságon

Kökény Ferenc Hajas Lászlóval és Szécsényi Istvánnal a 2012-es Magyar Bajnokságon (Kép: MFKKE, Crisan Carlo)

Mit szeretsz legjobban a szakmában?
Ennek van egy olyan miliője, nyüzsgése. Az előbb beszéltünk a kapcsolatokról, a szeretetről, az elfogadásról. Tegyük hozzá, hogy nem mindig sikeres az ember. Persze tudatosan az ember nem ront, de aki azt mondja, hogy tökéletes, az nem mond igazat. Én soha nem is gondolkoztam azon, hogy mást csináljak. Szeretem, mikor megkérdezik tőlem, hogy meddig dolgozom. Azt válaszolom, hat óráig. Persze tudom, hogy miért kérdezik. Itt válaszolok most nekik bizonyos értelemben: addig, amíg különböző korosztály elfogadja munkámat, addig dolgozom. Ha már úgy érzem, hogy csak az én korosztályomat szolgálom ki, akkor félreállok.

De vannak feladatok, amiket már „leadtál” a fiatalabb generációnak, pedig nagyon szeretted…
Igen, a zsűrizést, trénerkedést, a színpadon való szereplést sokan kérdezték, miért hagytam abba. Meguntam esetleg? Nem, ezt nem lehet megunni. Csak úgy érzem, az embernek tudnia kell átadni a helyét, feladatait. Emellett feleségemnek volt egy kérése hozzám. Ő, aki mindig mindenben segített munkám során, mindenben támogatott, megkért, hogy gondoljak az egészségemre és minél több időt töltsek vele. Ez a kérés minden embernek jól esik és teljesíteni kell. Nem lehet, ezt teljesíteni kell.

Kis keretes: Kökény Ferenc életútja
Az aranykoszorús fodrászmester igen meggyőző pályafutását életműdíja borítékolja, ami szalonmunkája, önálló versenyei mellett országos és világversenyekre való felkészítéseit, illetve versenybizottsági munkáját is méltatja egyben. Díjai, érmei, a szakmában eltöltött több mint ötven éve, ennek megannyi öröme és sikerélménye felsorolhatatlan. 1975-től, kis megszakítással a férfi fodrász válogatott trénere volt, melynek keretében több Világbajnokságon és Európa bajnokságon is igen előkelő helyezéseket értek el versenyzői, mindenképpen kiemelendő. A múlt század Barátság Kupáin szinte rendre első helyezést elérő versenyzői szintén említést érdemelnek. Szakmai alázatát, állhatatos munkáját és precizitását minden szakmabeli ismeri, ami kellő példával szolgál tanuló és gyakorló fodrászoknak egyaránt.

Szerző: Hansági Dorka